Az Alpokalja természeti képe közlemények 4. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 2001)
Czigány Boglárka–Ábrahám Levente: Nappali lepkék diverzitásának vizsgálata három jellegzetes göcseji élőhelyen (Lepidoptera: Rophalocera)
CZIGÁNY В. — ÁBRAHÁM L. ; Nappali lepkék diverzitásának vizsgálata három göcseji élőhelyen BEVEZETÉS A hazánkban előforduló lepkefajok - különös tekintettel a nappali fajokra taxonómiai szempontból már régóta ismertek (GOZMÁNY, 1968). Faunisztikai kutatottságuk azonban már csak közepes szintűnek nevezhető. A faunisztikai adatok területileg nagyon egyenetlenül oszlanak meg az országban, elsősorban a középhegységek jól kutatottak (BÁLINT, 1994). Nyugat-Magyarországon a Kőszegi-hegység (UHERKOVICH, 1975-76, 1983), az Őrség területén (UHERKOVICH, 1980, 1981, 1987, UHERKOVICH és HERZIG, 1992) folytak ilyen vizsgálatok. Göcsej területéről csak alkalmi gyűjtésekből ismert szórványadatok vannak. Ezért a vizsgált terület faunájáról a szomszédos területek kutatási eredményei alapján tájékozódhatunk. Az első jelentős nyugat-magyarországi, lepkészeti tárgyú munka 1937 és 1939-ben jelent meg, ebben SZENT-IVÁNY József a Kőszegi-hegységben végzett gyűjtések eredményeit foglalja össze (SZENT-IVÁNY, 1937, 1939), majd TALLÓS Pál (TALLÓS, 1959), RÉZBÁNYAI László (RÉZBÁNYAI, 1974) és NAGY Ferenc (NAGY, 1998) ad újabb áttekintést a Kőszegi-hegység és környékének lepkefaunájáról. A Göcsej területéről Lentikápolnáról (KOVÁCS, 1953, 1956) és Pacsáról ismerjük aránylag sok fajnak az előfordulását. A táj északi illetve délkeleti peremén fekvő két nagyváros, Zalaegerszeg és Nagykanizsa környékéről találtunk még néhány adatot. UHERKOVICH Ákos adatok a Zalai-dombság nagylepke faunájához ß.epidoptera)" című dolgozatában (UHERKOVICH, 1982) Szentpéterfölde nagylepke faunáját ismerteti, mely közel fekszik a jelenleg vizsgált területhez, Pákához. Ebben ötévnyi fénycsapda anyagot dolgozott fel, 516 faj előfordulásáról számol be, több mint 44000 gyűjtött példány alapján. A fénycsapda környékén RONKAY László és UHERKOVICH Ákos egy alkalommal rövid nappali lepkegyűjtést is végzett a csapda előtti kaszálókon és a csapda körüli erdőszegélyeken. E gyűjtés során 17 faj került elő. Valószínűleg a múzeumi és a magángyűjteményekben is találhatók még további adatok, melyek nincsenek publikálva, azonban ezek is csak faunisztikai adatként értékelhetők. Lepkefaunánk az ökológiai kutatások tekintetében szinte teljesen ismeretlen, bár az utóbbi időben születtek már esettanulmányok (HUFNAGEL et al, 1999; VARGA et al, 2000). A 80-as évek második felétől kezdve a múzeumokban folyó faunisztikai kutatások jó alapot szolgáltattak arra, hogy természetvédelmi szempontból értékeljék a hazai nagylepkefaunát (VOJNITS et al, 1993). A 90-es évek végére a faunaelszegényedés, a diverzitás-csökkenés, valamint a környezetszennyezés erősen éreztették hatásukat. így a faunisztikai kutatások természetvédelmi szempontból még inkább fontossá váltak, mivel ezek a vizsgálatok alapozták meg a természetvédelmi kezeléseket. KUNDRA (1995) a közép-európai lepkefauna természetvédelmével kapcsolatos információkat - a PULLIN által szerkesztett - ,Jtcology and conservation of butterflies" című könyvben foglalja össze. A hazai fajok természetvédelméről BÁLINT Zsolt (BÁLINT, 1994) írt összefoglaló munkát, melyben fajok szintjén elemzi a populációk életképességét és túlélési esélyeit. Ebben a munkában is - nappali lepkék tekintetében - szinte teljesen ismeretlennek nevezi az általunk most vizsgált területet. Az egyes fajok, illetve populációk csak az egyes élőhelyek ismeretében maradhatnak fenn. Munkánk célja, hogy a három jellegzetes göcseji élőhely alapján 90
