Az Alpokalja természeti képe közlemények 4. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 2001)

Czigány Boglárka–Ábrahám Levente: Nappali lepkék diverzitásának vizsgálata három jellegzetes göcseji élőhelyen (Lepidoptera: Rophalocera)

Praenorica Folia historico-naturalia, IV (2001) KÖVETKEZTETÉSEK A három élőhely nappali lepke közösségét egymáshoz viszonyítva megállapíthatjuk, hogy a félszáraz réten élő közösség volt a legnagyobb fajszámú és a legnagyobb diverzitást mutató. Április végén mindhárom időszakban megmutatkozó alacsonyabb diverzitás egy hirtelen lehűléssel magyarázható. A vizsgálati időszak további szakaszában a félszáraz rét közösségének diverzitásában csökkenés csak a vegetációs időszak végén volt tapasztalható. A másik két közösséghez viszonyított magas diverzitás magyarázható a flóra sokféleségével, azaz a sokféle tápnövénnyel és nektárforrással, ami vonzerőként hatott az egyes fajokra. Az élőhely nyitottsága is hozzájárulhatott a megállapított diverzitás viszonyok meglétéhez. A nyitottságot a közeli erdő növényeihez kötődő fajok jelenléte is bizonyítja. A gyakori, a közepesen gyakori és a ritka fajok magas száma, jólszervezett, nagy forráshasznosítású közösségről árulkodik. A sokféleség megléte magyarázható azzal is, hogy itt nem történt olyan mértékű beavatkozás, amely megbonthatta volna az itt élő nappali lepke közösség kapcsolatrendszerét (VARGA et al., 2000). A nedves rét a száraz mintavételi területhez viszonyítva fajszegényebb és alacsonyabb diverzitású volt. A gyakori és a ritka fajok száma volt magas, míg a közepesen gyakoriak alacsony számban voltak jelen. A hasonlóságot a gyakori és a ritka fajok száma között a diverzitási profilok is jól mutatták. A június 12-én nullára esett fajszámot az Alsó-Válicka kiáradása magyarázza. Június végére azonban a közösség újra a korábbi állapotához hasonló diverzitást tudott mutatni. A diverzitás ezt követően már csak a vegetációs időszak végén csökkent. Itt is nagy jelentősége volt annak, hogy az élőhely nyitott, hiszen elsősorban ennek következtében tudott a közösség a június közepén bekövetkezett áradás után nagyon gyorsan regenerálódni. A közösség alacsonyabb diverzitásának oka lehet az, hogy a szükséges zavarásnál több, elsősorban természetes zavarás érte az itt élő közösséget. A mezőgazdasági terület közössége volt a legfajszegényebb és a legkevésbé diverz. Ennek oka egyrészt a növényi monokultúra, melynek felkeresésében csak néhány faj érdekelt, másrészt pedig a folyamatos mesterséges zavarás (vegyszeres kezelés, aratás, szántás). Az április közepén meginduló diverzitás csökkenésnek és a májusi stagnálásnak az oka, az ebben az időben történt vegyszeres kezelés lehetett. Ezután gyors regeneráció következett be, majd június közepén az aratás következtében újabb diverzitás csökkenést tapasztaltunk. Ezt követte egy újabb regeneráció, melyben a meginduló gyomosodásnak is nagy szerepe volt, hiszen energiaforráshoz juttatta a közösséget. Az augusztus végi diverzitás csökkenés a szántással, majd az azt követő diverzitás növekedés pedig egy újabb gyomosodási folyamat megindulásával magyarázható. Ezen a területen elsősorban a generalista fajok találták meg a táplálékukat, a specialisták kiszorultak, ezt a dominanciaviszonyok kiegyenlítettsége is jól mutatja, valamint a diverzitási profil is ezt támasztja all Ezen a területen valójában csak ún. táplálkozási közösség jöhetett létre a folyamatos zavarás miatt. Összegezve: a három terület nappali lepke közössége közül a leginkább zavart élőhely mutatta a legalacsonyabb diverzitást, ez volt a legkiegyenlítetlenebb, a kevésbé zavart élőhely közössége pedig a legmagasabb diverzitású és a legkiegyenlítettebb. A diverzitás különbségeinek oka nemcsak a természetes és a mesterséges zavarással magyarázható, hanem a területek flóraösszetételében mutatkozó különbségeknek is nagy szerepe van, valamint a mintavételi területekkel szomszédos élőhelyek közösségeinek is. 105