Az Alpokalja természeti képe közlemények 2. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 1987)
Tóth, S.: A zengőlegyek kutatásának eredményei a Soproni-hegységben (Diptera: Syrphidae)
ső években a program keretében főleg az Őrségben és a Kőszegi-hegységben végeztem gyűjtéseket, majd 1978-ban /kereken 100 évvel a PÁSZL dolgozat megjelenése után/ elkezdtem a Soproni-hegység, illetőleg a hozzá kapcsolódó Soproni-medence, a Balfi-dombság és a Fertő partvidékének kutatását. A munka szakmai szempontból rendkivül hasznosnak bizonyult számomra, mivel a területen több ritka fajt gyűjtöttem, illetőleg sok érdekes ökológiai megfigyelésre tettem szert. Jelen Írásnak nem célja ezek részletezése, mivel készülőben van a hegység zengőlégy faunájának alapvetése. Annyi azonban még ide kivánkozik, hogy az Alpokalja területén végzett gyűjtőmunka eredményeképpen az ország harmadik legnagyobb és értékét tekintve is előkelő helyet elfoglaló zengőlégy gyűjteménye található a szombathelyi Savaria Múzeumban. A gyűjtemény /figyelembevéve a további gyűjtések anyagát is/ 15 szabvány múzeumi fiókban nyert elhelyezést. Az anyag jelenleg 5300 példányt és kb. 150 fajt tartalmaz. Az Alpokalja területén a zengőlegyeket a jövőben is szeretném intenziven gyűjteni. A gyüjteményfejlesztést azonban a továbbiakban a szükreszabott tárolókapacitás korlátozza. Ez a korlátozás természetesen elsősorban a mindenütt nagy számban gyűjthető, tömegesen előforduló fajokra vonatkozik. A Soproni-hegységben folyó Syrphidae kutatásokról egy alkalommal néhány szóban már beszámoltam /TÓTH 1981/. Az alábbiakban a fontosabb biotópokat és az ott élő jelentősebb zengőlégy fajokat kivánom bemutatni. Rák-patak völgye A Rák- /más nevén Bánfalvi-/ patak völgyének elsősorban a Bánfalva és Görbehalom közötti szakaszán végeztem gyűjtéseket. A völgy sajátos mikroklimája és dus vegetációja miatt kitűnő piotópot szolgáltat a zengőlegyek számára. Különösen az ernyősvirágza tu növényeken /Pastinaca, Daucus, stb./ gyüjthetjük sok fajukat, néha ritkaságokból is szép sorozatokat. A gyakori Syrphus és Chrysotoxum fajok mellett nagy számban foghatók itt az Eristalis fajok, köztük rábukkanhatunk olykor a nagyon ritka Eristalis alpinus PANZ.-ra is. Az ernyősökön gyakoriak a Volucella és Cheilosia fajok is. Érdekes, hogy itt a máshol legfeljebb szórványosan előforduló Leucozona lucorum L. is nagyobb arányban található Brennbergbánya belterülete A település annyira beékelődik a Soproni-hegységbe, az erdőbe, hogy területén sokfelé végezhetünk gyűjtéseket. Az utak szélein, kertek melletti gyomszegélyekben mindenütt tömegesen fejlődő növény a Pastinaca sati va . melyen gyakran sok zengőlegyet foghatunk. A Pastinaca mellett természetesen egyéb ernyősökön is találkozunk ezekkel a rovarokkal. Gyakoriak a Cheilosia fajok, ezek egyike a Cheilosia illustrata HARR, különösen jellemző. A legnagyobb tömegben a Cheilosia impressa L0EW és a Cheilosia variabilis PANZ. kerül a hálónkba. Fáber-ré t Gyakori gyűjtőhelyem volt Sopron közelében a nagy kiterjedésű, helyenként ligetes, szelidgesztenye csoportokkal tarkitott, dus vegetációju Páber-rét. Nagy számban találhatók itt a Syrphus . Sphaerophoria . Melanostoma . Platycheirus, Eris talis , stb. fajok. A ritkább fajok közül csak itt /és a Brennbergivölgyben/ került elő a Megasyrphus annulipes ZETT. . Kis-Tómalom környéke Ugyancsak gyakori gyűjtőhelyem volt a Balfi-dombság területén elterülő
