Az Alpokalja természeti képe közlemények 2. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 1987)

Facsar, G.: Néhány sztyepp és erdőssztyepp Rosa taxon rendszertani chrológiai és cönológiai viszonyai az Alpokalján

PRAENORICA Folia Historico-naturalia II 1987 Szombathely Néhány sztyepp és erdôssztyepp Rosa taxon rendszertani, chorológiai és cönológiai viszonyai az Alpokalján Dr FACSAR GÉZA Kertészeti Egyetem, Budapest Abstract - FACSAR,

G.: Systematic chorological and phytocenological connection with some steppe and forest-steppe Rosa taxon in the Praenoricum. The work deals of the systematic, chorological and phytocenological connection with 4 steppe and forest-steppe Rosa-taxon /Rosa spinosissima, R. jundzillii, R. gallica, R. zalana / in the East-Alps noricum in Hungary and in the bordering parts of it, /Pannonicum, Praenoricum/ in connection with some richer regions of steppe and forest-steppe. Az Alpokalján folytatott Rosa kutatások eredményeit főbb vonásokban egy korábbi dolgozatomban foglaltam össze /FACSAR 1981-a/. Jelen dolgozatban a vizsgált területre kevésbé jellemző erdősaztyepp és sztyepp Rosa fajok rendsuertani, elterjedési és cönológiai viszonyairól kivánok bővebb és pontosabb áttekintést adni. A tárgyalt fajok: Rosa spinosissima L

.. R. jundzillii BESS.

. R. gallica L., és R. zalana WEISB.

. Azok a termőhelyek, ahol a vizsgált Rosa fajok előfordulnak, elsősorban az Alpokalja keleti határvidékén tömörülnek. Attól nyugatra távolodva egyre inkább csak mikroklimatikusan /lejtőszög,kitettség/, ill. edafikus tényezőkkel magyarázható előfordulásuk, főképp extrazonális társulásokban. A keleti flóraelemeknél GÁYER /1925/ kiemeli, hogy azok ujabb bevándorlók az alpokaljai /praenoricumi/ flórasávba, összefüggésben az emberi irtó, száritő tevékenységgel. Helyesen állapítja meg, hogy az Alpokalja átmeneti zóna a kelet-alpesi /noricumi/ és a pannóniai flóratartományok között. A Praenoricum területén a déli, /valójában nyugat-balkáni=illir, valamint az alpin-balkáni/ flóraelemek hatása erősebb az atlanti, illetve subatlanti flóraelemeknél. A Bécsi-medence peremén viszont a keleti /azaz kontinentális/ flóra hatása a meghatározóbb. A pannon flórát a vasi szigethegyek és a Kisalföld közvetítették. A Kőszegi hegység, mint xeroterm flórasziget faji összetételét tekintve heterogén eredetű. JAKUCS /I960/ szerint területünk a száraz tölgyerdők /Quercetea pubescenti-petraeae/ alkotói közül dél-nyugatról az illir Ostryo-Carpinion orientális, északról a közép- és.nyugateurópai Quercion petraeae, keletről pedig a szárazkontinentális sztyepperdő /Aceri tatarico - Quercion/ cönológiai faj csoportok dominanciájával jellemezhető . A Rosa gallica és a R. spinosissima eltérő jelleggel ugyan / pontus-mediterrán, ill. kontinentális flóraelemek/, de ennek az asszociációosztálynak a karakterfaja. ZÓLYOMI /1957/ a tatárjuharos lösztölgyesekről irt összegező dolgozatában ez utóbbi két rózsa fajt "erdősaztyepp" elemként tünteti fel, mig JAKUCS /I960/ a melegkedvelő tölgyesek fajai között a R. gallica-t és a R. spinosissima-t fel73