Az Alpokalja természeti képe közlemények 2. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 1987)

Kordos, L.: Aprógerinces-fauna vizsgálatok egy vaskori telepen (Sopron-Krautacker)

ERAENORICA Folia Historico-naturalia II. 1987 Szombathely Aprógerinces-fauna vizsgálatok egy vaskori telepen (SopronKraut acker) Dr KORDOS LÁSZLÓ M. Áll. Földtani Intézet, Budapest Abstract - KORDOS, L.: Microvertebrata-fauna examination of Iron Age locality Sopron-Krautacker. Between the 9. century B.C. and the 1. century B.C. the keeled microfauna is classified into 3 developing periods by the examination of the sample of the soil profile and the archeological objects. In the light of this there was proved the tendency of moistening in addition to the increase of taxon-number and mutation of dominance. A régészeti lelőhelyek gerinces faunájának vizsgálata napjainkban is az egyelő módszer gyakorlatát követi. Ez azt jelenti, hogy a helyszínen kigyüjtik mindazokat a csontleleteket, amelyeket a rendszerint bányanedves állapotú földben észrevesznek. Ha a gyűjtésre nagy figyelmet forditanak, gyakorlatilag a teljes nagyemlős csontleletek megismerésére mód nyilik, de a gyakorlat szerint a nyúlnál kisebb állatok csontmaradványaira csak igen ritkán akadnak rá. A barlangi ásatásoknál az 195o-es évek előtt ugyanilyen módszerrel dolgoztak a kutatók, s csak az iszapolásos technika bevezetése után derült ki, hogy a leletek nagyobbik tömegét, tudományos szempontból sokszor fontosabb részét, az aprógerinceaeket, köztük a kisemlősöket korábban egyszerűen nem vették észre . Azóta a gerinces finomrétegtani kutatásoknál általánosan elterjedt gyakorlat az iszapolás, amelynek segítségével a minta teljes gerinces leletállományát ki lehet nyerni. Mindez pedig lehetőséget teremt a pontosabb rétegtani, ökológiai és faunisztikai vizsgálatokra. Azt, hogy régészeti lelőhelyeken is lehet aprógerinceseket kimutatni, először 1980-ban a herpályi teilen végzett próbaminta mutatta ki. 1981-től nyílt arra lehetőség, hogy a JEREM ERZSÉBET /MTA Régészeti Intézet/ által vezetett sopron-krautackeri vaskori telephelyen komplex módon, nagy sorozatú vizsgála tot végezzünk, amelynek során különböző tipusu régészeti objektumok /sir, ház, tárológödör, agyagnyerő gödör/ leletanyagát kontroll talaj szelvényekkel vetettük össze, miközben tanulmányoztuk ugyanazon minták puhatestű-faunáját és növényi maganyagát is. A Sopront ÉNY-ra bővítő Jereván lakótelep területén, a Bécsi-domb aljában, az Ikva- és az abba futó Liget-patak völgyközi hátságán elterülő temető és telep a homokos, helyenként kavicsos löszre települt. Az alacsonyabb térszíneken a löszön kettős talaj alakult ki; előbb kb. 1,5 m vastag fekete szinü kotutalaj, majd azon barna erdőtalaj. Mint a talaj szelvények mutatták, a nedvesebb környezetben képződött idősebb talaj a magasabb részeken is valószínűleg megvolt, de az a fiatalabb talaj képződése előtt lepusztult. A két talaj gerinces faunája jellegzetes különbségeket mutatott. Az idősebb talaj aprógerinces fau41