Az Alpokalja természeti képe közlemények 2. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 1987)

Horváth, E.: Az Alpokalja kutatás kilenc esztendeje (1976–1984)

levelünkben kértem a Kollégákat, hogy előadásaik szövegét májua közepéig juttassák el hozzám, hogy novemberre megjelentethessük. Sajnos ennek csak nagyon kevesen tettek eleget és igy a kiadvány megjelentetésére csak egy későbbi időben gondolhatunk. A kutatások eredményes előrehaladását jelzik a sorra születő tanulmányok is, melyekből a Savaria Értesitő eddig 14 tanulmányt közölt, szerkesztés éa megjelenés alatt áll 22 és már bejelentve készül további 9 tanulmány. De a munkák előrehaladott állapotáról tanúskodik Konferenciánk 31 bejelentett előadása is, melyeket jelen kötetünkben adunk közre. A munkatársainknak ezek mellett országos szaklapokban is jelentek meg közleményeik, melyek anyaga programunk munkája eredményeként született. A PROGRAM TÁMOGATÁSA Szólni kivánok az alábbiakban a kutatások anyagi hátteréről és mindazokról a támogatásokról, melyekkel a munkák eredményesebb voltát és előrehaladását tudjuk segiteni. Köztudomású, hogy munkánkat, kutatásainkat a Savaria Múzeum Természettudományi Osztálya szervezte és irányitja és igy a kutatásokhoz rendelkezésre álló alapösszeget is a megyei Múzeumi Igazgatóság biztosítja. Az 1976-os induláskor 35.000 Pt állt rendelkezésünkre, mely 1978-ra 65.000, 198o-ra pedig 85.000 Ft-ra emelkedett. Ez az összeg, sajnálatos módon, 1981-től 55.000 Ftra csökkent, akkor, amikor köztudomásúan a közlekedési költségek /vasút, benzin, stb./ és a szállás költségek átlagban is közel a duplájukra emelkedtek . Ez a helyzet nagy nehézségeket okoz akkor, amikor a keret felosztására kerül sor. Gondoljunk csak arra, hogy a fenti összeget közel 5o részre kell felosztani, tehát fejenként alig jut 1.000 Pt. Ha figyelembe vesszük, hogy pl. egy Bpest-Szhely vasúti költség oda-vissza 38o Pt és egy évben legalább háromszor jó lenne a terepre kijutni, akkor látjuk, hogy ez az utazási költségekre sem elegendő, s akkor hol van még a szállás és az élelmezési költség ?! És hol van ez az összeg akkor, ha a kutató gépkocsival érkezik, amely nem luxus, hanem a drága idő hasznos és gazdaságos kihasználásnak feltétele. Hiszen a kutatott területre közvetlenül tömegközlekedési eszközzel nem lehet kijutni , másrészt a terjedelmes és sokszor súlyos gyüjtőfelszerelést is a helyszínre kell juttatni, majd a gyűjtött anyaggal együtt később elszállítani, ami mind a gépkocsi használatának gazdaságos oldalát huzza alá, amely közismerten nem olcsó vállalkozás. Hogy mindezt Kollégáink mégis megteszik, az önzetlenségüknek és ügybuzgalmuknak egyértelmű bizonyitéka, melyet e helyütt is meg kell köszönnünk, másrészt megtennünk mindent, hogy ez a helyzet a jövőben kedvezően megváltozzon. Mindez tehát azt kivánja, hogy anyagi bázisunkat a jövőben megkíséreljük kiszélesíteni, keresve hozzá az ujabb lehetőségeket. Természetesen más források megnyerése érdekében már eddig is tettünk lépéseket. Ennek lett eredménye az, hogy 1982-től a Zala megyei Muzeumok Igazgatósága 10.000 Pt-al támogatja programunkat. Ez ugyan nem fedezi a zalai területeken végzett munkák kiadásait, de valami hozzájárulást mégis jelent. Sajnos Győr-Sopron megye részéről még ennyi támogatást sem tudtunk elnyerni. Az elmúlt évben kérésünkkel az OKTH Észak-Dunántúli Felügyelőségét ke restem, meg. Iamertettem velük programunk lényegét, mely nem más, mint az Alpokaljai Táj természeti értékeinek feltárása, megismerése és megismertetése, 17