Az Alpokalja természeti képe közlemények 2. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 1987)
Szörényi, L.: Újabb adatok a Microtus oeconomus méhelyi ÉHIK magyarországi előfordulásához
nem volt viz. A nádas nyilt viz felőli szegélyétől 250 méterre a szárazulat felőli szegélytől 100 m-re találtam az elhullott állatot, mely ép volt, csak a koponyán látszottak apró sérülés nyomok /két kis foltban bevérzés/. A test felül sötét feketés-barna, a hátközépen volt a legsötétebb. Oldala világosabb barnás-szürke és fokozatosan ment át a hát világos szürke szinébe. A farok,rövid volt, felül sötét szürkés-barna, alul világosszürke, éles szinhatárral. A talpgumók száma a hátsó lábon 6. A fülkagyló a bundából alig állt ki és előrehajlitva nem érte el a szemet. Az állat adult him volt aktiv, erősen duzzadt herékkel. Testméretek: Testhossz: 136 mm Farok hossz: 46 mm Hátsó láb: 20 mm /talp/ Fülhossz : 13,5 mm Koponya condylobasalis hossza: 22,6 mm Járomiv szélessége : 14»8 mm , Felső fogsor hossza: 6,8 mm Alsó állkapocs hossza: 16,8 mm 1980.július 18-án FeIsőujlaknál a Fertő-tavon a Madárvárta öbölben lévő madármegfigyelő magaslesen találtam egy darab elhullott, már beszáradt állatot. Az állat nem volt hiányos. A környéken nyilt viz és vizben álló nádas volt megfigyelhető. A legközelebbi szárazulat kb. 4-500 m-re lehetett. Az állat teste felül sötét feketés-barna volt /ebből már sejtettem, hogy M. oeconomus/. A farok rövid, felül sötétbarna, alul piszkos-szürke szinü volt. A testméretek közül csak a farok hossz volt mérhető - 44 mm. Meghatározása a fogképlet alapján történt. Az állat neme $ . Koponya condylobasalis hossza: 26,2 mm Járomiv szélessége 14,2 mm Felső fogsor hossza 6,5 mm Alsó állkapocs hossza 16,3 mm A Microtus oeconomus ok európai elterjedésének vizsgálatánál látható a Kárpát-medencében lévő előfordulási helyek viszonylagos elszigetelődése, különállósága. Az eddigi kutatások alapján egyértelműnek látszik, hogy valamennyi itteni előfordulás a Microtus oeconomus méhelyi ÉHIK alfajhoz sorolható. Ebbe a csoportba beleillenek az általam vizsgált példányok is. Magyarországi egyedek összehasonlításához nagyon kevés adat van. Legérdekesebb eredmény a him példányok péniscsontjainak összevetéséből adódik. A BAUER által elemzett Neusiedelből származó állatok penis csontjai azonosak az én fertői példányoméval, de eltérnek a kisbalatoniakétói. Ezeknél a proximalis szegély nem szögletes, hanem enyhe ivben elhatárolt, igy a bazális rész alacsonyabb is. A monubrium dis talis végének fognyulványai azonban csak BAUERnál vannak egy magasságban. A Microtus oeconomust jégkorszaki reliktum fajnak tartják. SZUNYOGHY 1953-ban megjelent dolgozatában megállapította, hogy a patkányfejü pocok nem kedveli a tulnedves Phragmites övezetet. Kétségtelen az eddigi adatok többsége ezt támasztja alá. Az általam talált példányok ennek ellentmondani látszanak. Mindkét egyed nádas övezetből került elő, állandó vizhatásu helyen Arvicola terrestris társaságában. Hasonlóan Arvicola terres tris volt a kisérő faj az Ágasegyház-i lelőhelyen, a Kisbalatonnál és Neusiedlnél pedig Microtus agrestis . Legfurcsább módon Microtus arvalis volt a kisérő faj az orgoványi gyűjtésben. 167
