Az Alpokalja természeti képe közlemények 12. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2012)
3. VARGA Erika - VlZKELETY Éva: A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütemén 1999-2000 között végzett algológiai vizsgálatok eredményei - Bevezetés - Kutatás célja - Anyag és módszer
VI ZKELETY Éva - VARGA Erika: Algológiai vizsgálatok a Kis-Balaton térségében 3. A KIS-BALATON VÍZVÉDELMI RENDSZER II. ÜTEMÉN 1999-2000 KÖZÖTT VÉGZETT ALGOLÓGIAI VIZSGÁLATOK EREDMÉNYE VARGA Erika és VIZKELETY Éva BEVEZETÉS Az összegző tanulmány harmadik részében is, és a fajlistában is, az algák régi nevei mellett az újabbakat is feltüntettük. Az újabb kovaalga neveket zárójelben közöljük az azonosíthatóság miatt. A II. Ütemen (Zalavári-víz), 1991-1994 között végzett algológiai kutatások eredményei szerint jellemző a melegebb éghajlatot és vizeket kedvelő trópusi fajok megtelepedésének folyamata, mely összefügghet a magasabb átlaghőmérséklettel. A mintákban az eutrófikus vizeket kedvelő, kozmopolita, bevonatalgák domináltak, a planktonikus algák relatív gyakorisága nem volt jelentős. Az el nem árasztott területről származó minták planktonalgákban szegények voltak, és az elárasztás után sem jelentek meg az I. Ütemen vízvirágzást okozó planktonikus kékalga taxonok (VIZKELETY 1991). A Zalavári-víz, az Ingóiberek elárasztásával (1992) víz alá került, s ezáltal - mint ősi tó - megszűnt létezni. Gazdag vízi makrovegetációval jellemezhető ez a vízzel borított lápos terület. Az eddigi kutatássorozatnak a folytatása az ebben a részben leírt kvalitatív jellegű vizsgálat az elárasztott ősi Zalavári-víz területén, mely a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán (jelenleg Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ) VIZKELETY Éva irányításával készült. KUTATÁS CÉLJA A KBVR II. Ütemén a Zalavári-vizet már korábban is vizsgálták algológiai szempontból, így egy összehasonlító és feltáró jellegű vizsgálódást kínált a terület. A cél a fítoplankton minőségi összetétele, a hínárokon kialakuló algaegyüttesek meghatározása, a különböző szubsztrátumok szerepe a hínárbevonatok algaegyütteseinek minőségi összetételében, az algaösszetétel szezonális változásai, az eredmények hasonlósága a korábbi vizsgálatok eredményeihez, valamint hogy kialakul-e a tározás hatására nagyfokú algásodás az I. Ütemhez hasonlóan. (A Vörsivíz területéről is szerettünk volna mintákat gyűjteni, de a makrofiták térhódítása miatt nem sikerült bejutni a területre.) ANYAG ÉS MÓDSZER A mintavételezés 1999-2000-ben két-két alkalommal (1999. július 20. és szeptember 30., 2000. május 24. és augusztus 8.) történt. 89
