Az Alpokalja természeti képe közlemények 12. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2012)

1. VIZKELETY Éva: Algológiai vizsgálatok a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer területén 1985-1988 között - Algatájak elkülönítése cluster analízissel - Algatájak az egyes években

VIZKELETY Éva - VARGA Erika: Algológiai vizsgálatok a Kis-Balaton térségében 1.9. ábra. Algatájak 1985-ben 1.10. ábra. Algatájak 1986-ban 1986-ban a tározó három nagy vízlájra tagolódolt: felső rész (2., 3. mintavételi hely), középső és déli rész (4., 5., 6., 8., 9. mintavételi hely), keleti rész (7., 10. mintavételi hely). A felső részt a kovaalga dominancia jellemezte. Nyáron a cianobaktériumok tömeges elszaporodása a déli részig ért el. A keleti rész fitoplanktonja ebben az évben is eltérő volt (1.10. ábra). 1987-ben már csak két nagy víztájra különült a tározó: felső rész (2., 3. mintavételi hely), középső résztől a kifolyásig (4—10. mintavételi hely). A felső részen ekkor is a kovaalgák uralkodtak, a többi területen nagymértékű cianobaktériumok általi algásodás alakult ki. A Kányavári-víz időnként eltért a szomszédos területektől. A Zala a tározás alatt külön egységet alkotott, amelynek fitoplanktonja a folyó pangó vízében elszaporodott algák és a tározó algáinak keverékéből tevődött össze (1.11. ábra). 1988-ban is csak két víztájra különült a tározó: felső rész (2., 3. mintavételi hely), középső résztől a kifolyásig (4-10. mintavételi hely). A felső rész az előző évekhez hasonló volt, a többi területet a cianobaktériumok tömeges elszaporodása jellemezte. Nyáron, a tavasszal és ősszel domináns kovaalgák háttérbe szorultak. A zöldalgák faj és egyedgazdagsága szintén nagy volt a vegetációs időszakban. A kifolyó víz és a Zala Balatonhídvégnél többször hasonlóságot mutatott. Zala fitoplanktonját a tározóból kifolyó víz határozta meg (1.12. ábra). 55