Az Alpokalja természeti képe közlemények 12. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2012)

1. VIZKELETY Éva: Algológiai vizsgálatok a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer területén 1985-1988 között - A fitoplankton változása térben és időben

VIZKELETY Éva - VARGA Erika: Algológiai vizsgálatok a Kis-Balaton térségében Chlorococcales: Franceia elongata Magyarországon a Balatonból került elő (VLZKELETY 1988), Tetranephris europaea Magyarországon a Balatonból és a Buzsáki halastavakból ismert. Melegvizű faj, Vietnámból és Észak-Amerikából írták le. A FITOPLANKTON VÁLTOZÁSA TÉRBEN ÉS IDŐBEN 1985-ben a Zalát a tározás felett egész évben három kovaalgafaj dominanciája jellemezte: Navicula viridula, Nitzschia acicularis, Stephanodiscus hantzschii. Nyáron a Chlorococcales rendbe tartozó zöldalgák (Crucigenia spp.) szaporodtak el, különösen augusztusban. A Bárándi-víz és Zalavámál a Zala régi medre azok a területek, ahol a folyó vize állóvíz jellegűvé válik. Erre a területre jellemző volt a planktonikus kovaalgák tömege (Cyclotella meneghiniana, Stephanodiscus hantzschii, Skeletonema potamos, Thalassiosira weisflogii, Nitzschia acicularis), amely nyáron a Monoraphidium contortum (Chlorococcales) zöldalgával bővült. A fenti területtől eltérő volt a Pogányvári-víz és Radai-víz, ahol júniustól augusztus végéig az Aphanizomenon flos-aquae cianobaktérium dominált. Augusztus közepén az Anabaena spiroides is jelentős volt, később a Lyngbya limnetica szubdominánsként voltjelen a Radai-vízben. Ebben a térségben jellemző volt a fitoplankton változatos összetétele a nyári időszakban, mely a zöldalgák közül a Phacotus lenticularis (Chlorophyta - Volvocales) és a Cryptomonas-fapknak (Cryptophyta) köszönhető. Ősszel a kovaalgák és zöldalgák domináltak. A Garabonci-víz algákban szegény volt és a dús makrofíta növényzet jellemezte. Itt az elárasztás még nem érvényesült kellően, így a délről folyó Kiskomáromi-csatorna vízének algái domináltak. Jellemző fajok a Stephanodiscus hantzschii kovaalga és a Cryptomonas-fajok (Chryptophyta). A Kányavári-víz hasonlóan az előzőhöz algákban nagyon szegényes volt. Egy alkalommal (1985. december 10-én) volt változatos a fitoplanktonja, amikor a Peridinium aciculiferum (Dinophyta), Thalassiosira weisflogii, Stephanodiscus minutulus (Bacillariophyceae) gyakoribb előfordulású volt. A kazettába befolyó és onnét elfolyó vízre a tározó felső részénél leírt kovaalgák voltak jellemzőek. Júliustól-augusztus végéig cianobaktérium-vízvirágzást (Aphanizomenon flos-aquae) tapasztaltunk Cryptomonas-fajok kíséretében. Ősszel a zöldalgák közül a Monoraphidium contortum (Chlorococcales) és a már ismertetett kovaalgák uralkodtak. A Kányavári-vízhez hasonlóan a tározóból elfolyó víz algákban szegény volt. Oka az elárasztás csekély volta, ami miatt a tározó déli végébe folyó Sanyari-víz határozta meg az algaösszetételt. Itt egy alkalommal (1985. december 10.) volt jelentősebb az algák gyakorisága, ekkor a Stephanodiscus hantzschii (Bacillariophyceae) és a Peridinium aciculiferum (Dinophyta) tömeges volt, hasonlóan a Kányavári-vízhez. A Zala, a tározás alatt Balatonhídvégnél a tavaszi hónapokban kovaalga, illetve Chrysococcus biporus és Chrysococcus triporus (Chrysophyceae) dominanciát mutatott. Nyáron (június-júliusban) a Cryptomonas fajok (Chryptophyta), majd az Aphanizomenon flos-aquae és az Oscillatoria planctonica (Cyanobacteria) uralkodott. Az eddigiek arra utalnak, hogy a Zalán a fitoplankton összetételét Balatonhídvégnél a kazettából kifolyó víz határozta meg. 51