Az Alpokalja természeti képe közlemények 12. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2012)
3. VARGA Erika - VlZKELETY Éva: A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütemén 1999-2000 között végzett algológiai vizsgálatok eredményei - Összefoglalás
Praenorica Folia historico-naturalia, XII (2012) Meglepő, hogy 1975-1976 és 1991-1994 között megtalált egyes rendszertani csoportok taxonjai (Chrysophyceae, Cryptophyta, Dinophyta, Chlamydomonales) egyáltalán nem kerültek elő vizsgálataink során. Mindhárom vizsgált időszak eredményeit összehasonlítva kiderült, hogy a cianobaktériumok 12, a kovaalgák 43, a zöldalgák 17 és az ostoros algák 5 taxonját sikerült mindhárom időszakban megtalálni. Ezek az algák állandóak a Kis-Balaton Zalavári-vízében. A legtöbb algataxon a béta-mezoszaprób vizeket indikálja. ÖSSZEFOGLALÁS A vizsgálatok során a cianobaktériumok 15 nemzetségéből 84 (a legtöbb taxont 5 nemzetség adta), a kovaalgák 28 nemzetségéből 128 (a legtöbb taxont szintén 5 nemzetség adta), a sárgászöld algák 3 nemzetségéből l-l, a zöldalgák 19 nemzetségéből 55 (a legtöbb taxont 2 nemzetség adta) és az ostoros algák 3 nemzetségéből 12 taxon került elő. A fenti felsorolásból is kitűnik, hogy a legtöbb taxont a kovaalgák adták, de jelentős taxonszámmal képviseltették magukat a cianobaktériumok is. A tömegesen és állandóan előforduló algák (stabil taxonok) általában kozmopolita, eutróf vizeket előnyben részesítő szervezetek. A víz fitoplanktonban szegénynek mondható. A különböző minták hasonlósága kicsi, a szűrt minták teljesen eltérnek a bevonatoktól a cluster-elemzés alapján. Ugyanakkor a különböző szubsztrátumokról származó bevonatalga-együtteseket összehasonlítva megállapítható, hogy az eltérést nem a szubsztrátumok, hanem a mintavételi időpontok különbözősége befolyásolja. Jelen vizsgálat eredményei az algák ökológiai igényét tekintve hasonlítanak az 1991-1994. között végzettekhez (VIZKELETY 1996), annak ellenére, hogy sok taxonban különböznek. Ez azt jelzi, hogy a víztérben nagyfokú változás azóta nem történt. A fajlistát összevetve az 1975-1976-ban készülttel (VIZKELETY 1979), megállapítható, hogy a savanyú vizeket indikáló Cosmarium-fajok nem kerültek elő a vizsgálatainkból. A KBVR I. Ütem vizével elárasztott víztest ma már jobban kedvez az alkalibiont algák elszaporodásának, mint az ősi állapotú tó. A vizsgált terület iápi jellege erősen csökkent az elmúlt negyed évszázadban. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a tározás hatására nem történt planktonikus algásodás, hisz a szűrt mintákban a relatív gyakoriság csak közepes volt. Kivétel a Cocconeis placentula, Cocconeis placentula var. euglypta, Fragilaria construens (Syn.: Staurosira construens EHRB.), Fragilaria pinnata (Syn.: Staurosirella pinnata (EHRB.) WILLIAMS & ROUND, Fragilaria ulna (Syn.: Ulnaria ulna (NITZSCH.) COMPÉRE), Fragilaria ulna var. acus, Navicula halophila (Syn.: Craticula halophila (GRUN.) MANN), Nitzschia amphibia, Nitzschia palea fajokat, amelyek tömegesen fordultak elő. Ennek oka, hogy a mintavétel során a hínárokról lesodródtak. A tározó nagyon gazdag makrofita vízinövényekben (3.7. ábra) és a hínárokon faj- és egyedgazdag algabevonatot találtunk, hasonlóan az 1991—1994-es vizsgálatokhoz, ami bentonikus eutrofizálódásra utal. A magyar algaflórában a vizsgálatok idején új előfordulású volt a Calothrix subsimplex JAO cianobaktérium, a Neidium bisulcatum var. subampliatum KRAMM. kovaalga és a Mougeotia robusta (DE BARY) WITTROCK zöldalga. 112
