Az Alpokalja természeti képe közlemények 11. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2009)

SZŰCS Péter: Mohaflorisztikai vizsgálatok az Őrség területén

lyeken, telepített fenyvesben fordul elő, nem gyakori. A tájegységben ehhez képest gyakoribb. Ulota crispa (Hedw.) Brid. — Hármashatár, Lujza-hegy közelében, Carpinus betulus kérgén (2004.VIII.18.). Rábatótfalu a Szentgotthárd-Apátistvánfalva műút mellett, a Zsidai-völgytől É-ra, lapos dombháton, EOV: 437525-178863, Fagus sylvatica kérgén (2004.VIII.17.). — Lombos fák kérgén, erdőkben él, nem gyakori. Az Őrségben szintén nem gyakori. ÖSSZEFOGLALÁS Az Őrséggel kapcsolatosan a közelmúltban több mohaflorisztikai mű is napvilágot látott (PAPP & RAJCZY 1996; ÓDOR et al. 1996, 2002), melyek meglehetősen alaposak és számos ritka fajról adtak leírást. A tájegység viszont nem egységesen kutatott, ezért terepbejárásaim során az Őrség kevésbé feltárt részeit igyekeztem meglátogatni. A 2004 nyarán végzett gyűjtéseim egy részét Szalafö környékén végeztem, további pontszerű mintavételezéseim Felsőszölnök, Ispánk, Martinje (Szlovénia), Őrimagyarósd, Őriszentpéter, Rábatótfalu és Viszák térségéből származnak. 2005 tavaszán a helyszínek Hegyhátszentjakab, Kétvölgy, Orfalu, Őriszentpéter és Szaknyér községhatárhoz köthetők. Munkám során közel 800 adatrekordot gyűjtöttem 104 fajról. Számos taxonhoz új lelőhelyek kapcsolhatók és a területre nézve új fajok is előkerültek. A területre nézve új fajok a következők: a Riccia glauca Őrimagyarósd határában, búzatábla nedves talajfelszínén került elő. A Brachythecium mildeanum két ponton is megjelent (Orfalu, Felsőszölnök), fakorhadékon. Az országos viszonylatban nagyon ritkának számító, Európai Vörös könyves Neckera pennata idősebb Acer platanoides kérgéről került elő Felsőszölnök mellett. A kevés országos adattal rendelkező Ptilium crista-castrensis Szalafö közelében, telepített fenyvesben, fakorhadékon jelent meg. A védelem alatt álló Calliergon stramineum Orfalu határából, egy útszéli árokból került elő. A Didymodon acutus-X és a Bryum caespiticium-ot a keserűszeri kavicsbánya agyagos-kavicsos talajfelszínéről sikerült kimutatni. Ezen felül a következő - országosan ritkának mondható fajokat találtam a területen: Anthoceros agrestis, Phaeoceros caroünianus, Blasia pusilla, Lepidozia reptans, Nowellia curvifolia, Plagiochila asplenioides, Ptilidium pulcherrimum, Scapania mucronata, Scapania nemorea, Amblystegium humile, Dicranum flagellare, D. spurium, Fontinalis antipyretica, Mnium hornum, Thuidium tamariscinum. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Munkám létrejöttéért elsődleges köszönet jár ZENTAI Kingának sokrétű segítségéért és türelméért, KIRÁLY Gergelynek munkám szakmai támogatásért, ÓDOR Péternek, PAPP Beátának és Peter ERZBERGER-nek a faj határozásban nyújtott segítségért, TÍMÁR Gábornak és MESTERHÁZY Attilának a helyi útmutatásokért, HORVÁTH Tibornak a technikai és informatikai segítségnyújtásáért, és nem utolsósorban MÁTÉ Mónikának, NAGY Anikónak és BARANYAI Zsoltnak a gyűjtésben végzett munkájukért.