Az Alpokalja természeti képe közlemények 11. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2009)

SZŰCS Péter: Mohaflorisztikai vizsgálatok az Őrség területén

caespiticium-mal. A kavicsbánya meredek rézsűfalának csupasz agyagfelületén tenyészett a Pleuridium subulatum és a Fissidens bryoides, a rézsű tetején pedig a Lopocolea heterophylla jelent meg nagyobb tömegben pázsitfüvek nedves gyepjében. A fentiekből is belátható, hogy a kavicsbányák különböző adottságú, kitettségű mikroélőhelyei sokféle mohafaj találkozóhelyei lehetnek. A másik fontos tény, hogy a fenti élőhelyeken az erdei fajoktól eltérő igényű mohák is megjelennek, mely elsősorban az élőhely speciális adottságaival áll kapcsolatban. Az alig 1-2 hektáros keserűszeri kavicsbányánál közel 20 mohafaj előfordulását sikerült kimutatni, melyek közül több faj ritka a tájegységre nézve, illetve új fajok is előkerültek a másodlagos élőhelyről. MOHAFLORISZTIKAI SZEMPONTBÓL ÉRTÉKES ÉLŐHELYEK, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS KEZELÉSI JAVASLATOK Laposodó erdeifenyvesek A fenti élőhely nem rendelkezik nagy kiterjedéssel az Őrség területén. Mohaszintje meglehetősen diverz képet mutat, és több ritka mohafaj előkerült ezen különleges élőhelyről. A védettség alatt álló tőzegmohák több fajjal képviseltetik magukat (ezek nem szerepelnek az enumerációban), de számos kevésbé gyakori talaj lakó mohafaj is megtalálja magának itt életfelfételeit. A társulásokban kiemelt szerepe lehet a korhadó faanyagnak. Erre jó példa Ispánk erdeje, ahol is erősen korhadt fenyőtönkön jelent meg a Dicranum flagellare, mely országosan ritka fajnak mondható, de ugyanitt látványos telepeket alkot a Dicranum montanum, és kisebb mennyiségben a Lepidozia reptans. További talajlakó fajok az élőhelyről: Climacium dendroides, C allier gonella cuspidata, Amblystegium riparium, Leucobryum glaucum, a májmohák közül a Bazzania trilobata és a Lophocolea heterophylla. Véleményem szerint a laposodó erdeifenyvesek fajgazdagsága a humid mikroklímával, és az időszakos vízállásokkal áll kapcsolatban. Ebben az erdőrészletben (22 B) láthattuk, hogy a szomszédos erdőben tarvágásos fakitermelést alkalmaztak, melynek következtében a terület hasonlóan értékes mohaszintje valószínűleg elpusztult. A laposodó erdeifenyvesek megóvására nagy szükség lenne, hiszen már csak elszórtan találkozhatunk vele mind az Őrségben, mind az országban. A mohák szempontjából előnyösebb lenne a szálaló gazdálkodás alkalmazása, a tuskózás további kerülése, valamint a korhadt faanyag biztosítása ezeken az élőhelyeken. Lápok, láprétek A tájegység kiemelkedően gazdag vizes élőhelyekben. A tőzegmohás lápok igazi gyöngyszemnek számítanak, mert nem csak védett mohák, de ritka és védett lágy- és fásszárúak utolsó menedékhelye lehet. Ezek az élőhelyek bryológiai szempontból jól feltártnak mondhatók. Ellenben az egyéb (nem tőzegmohás) lápok és láprétek faj listája kevésbé ismert. A sokat keresett Európai Vörös könyves Hamatocaulis vernicosus (ECCB 1995) sajnos az Őrség területéről sem mutatható ki, a faj orszá-