Az Alpokalja természeti képe közlemények 11. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2009)

SÁFIÁN Szabolcs - AMBRUS András - HORVÁTH Bálint: Új fajok Sopron környékének éjjeli nagy lepkefaunájában (Lepido-ptera: Macroheterocera)

Arctiidae - Medvelepkefélék Arctia festiva (Hufnagel, 1766) - Díszes medvelepke A fáberréti erdészeti fénycsapdából került elő a védett lepkefaj egyetlen példánya (SZABÓKY szóbeli közlés). A lepke teljesen atipikus körülmények között fordul itt elő, hiszen kimondottan szárazságkedvelő, homoki sztyeplakó faj, amely a Kiskunság nyílt homoki gyepeiben igen gyakori is lehet. Sopron környéki tenyészése esetleg a Fertőmelléki-dombsor mészkősziklagyepeiben, sztyeprétjein lehetséges (viszont innen még nem került elö), mivel a faj hasonló jellegű élőhelyeken is előfordul, alacsony egyedszámban. A fénycsapda minden valószínűség szerint elkóborolt példányt gyűjtött. Noctuidae - Bagolylepkefélék Callistege mi (Clerck, 1759) - Lóhere-nappalibagoly Domb- és hegyvidékek nagyobb kiterjedésű legelőin, rétjein, valamint alföldi homokvidékeken elterjedt, nappal aktív bagolylepke, amely a Soproni-hegység északi lábainál elterülő üde gyepekből, a Harkai-rétről és a Szárhalmi-erdő sztyeprétjeiről egyaránt ismert. Calyptra thalictri (Borkhausen, 1790) - Borkóróbagoly (Öblösszárnyú bagoly) A faj első előfordulását SÁFIÁN et al (2006) ismertette. Cucullia tanaceti ([Denis & Schiffermüller], 1775) - Vonalkás csuklyásbagoly A csuklyásbaglyok a mesterséges fényre kevésbé érzékeny lepkék, legtöbbjüket hernyó alakban célszerű a tápnövényen gyűjteni. A Cucullia tanaceti a gyakoribb csulyásbagoly-fajok közé tartozik, amely az élőhelyre nézve tágabb tűrésű. Általában a szárazabb területeket kedveli (homoki gyepek, szikesek, lejtősztyep rétek), de bolygatott élőhelyeken is előfordul, ahol a ruderális, magaskórós jellegű növényzetben tápnövényei, különböző ürömfajok (Artemisia spp.) nagyobb mennyiségben tenyésznek. Sopron környékéről két példány ismeretes, az egyik a Fertőrákos melletti mészkőbányából, a másik a Harkai-kúpról került elő, mindkettő fényen jelent meg. Shargacucullia gozmanyi Ronkay & Ronkay, 1993 - Gozmány-csuklyásbagoly A legutóbbi időkben Magyarországról leírt faj imágója nagyon hasonló a három közeli rokonfajéhoz (Shargacucullia lychnitis, S. scrophulariae, S. verbasci), azonban hernyója alapján egyértelműen elkülöníthető azoktól. A fényre gyengén reagáló faj hernyóit SÁFIÁN és HADARICS találták meg a Bécsi-dombon, fő tápnövényén, a lila ökörfarkkórón (Verbascum phoenicum). A melegebb, szárazabb élőhelyeken előfor-