Az Alpokalja természeti képe közlemények 11. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2009)

SÁFIÁN Szabolcs - AMBRUS András - HORVÁTH Bálint: Új fajok Sopron környékének éjjeli nagy lepkefaunájában (Lepido-ptera: Macroheterocera)

Teirnészettudornányi Múzeum (Budapest) lepkegyűjteményében fellelhető soproni adatokat. MÉSZÁROS et al. (1983) a Fertő-tó mellett, a fertőrákosi meteorológiai állomásnál működtetett fénycsapda adatait közlik, ebben az adatsorban Microlepidoptera adatok is szerepelnek. LESKÓ & AMBRUS (1998) faunisztikai munkája összegyűjti a Sopronban (Fáberrét) és környékén (Sopronkövesd, Nagylózs) működtetett erdészeti előrejelző fénycsapda Macroheterocera adatait, kiegészítve AMBRUS András személyes gyűjtéseivel, BENEDEK et al. (2002) pedig a Hanság lepkefaunáját kívánják bemutatni, amelyben Sopron környéki területekről is szerepeltetnek éjjeli lepke adatokat, elsősorban ÁBRAHÁM Levente vizsgálataiból. A felsorolt faunamunkák alapján Sopron környékéről mintegy 800 éjjeli nagy lepkefaj volt ismert, amelyet a szerzők, főleg saját vizsgálatok, illetve a Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület, Nyugat-Magyarországi Területi Csoport vizsgálatai által gyűjtött adatokkal egészítenek ki, ismertetve az újonnan előkerült fajokat. Ezek közül többnek régi, hiteles gyűjteményi példányai vannak a Nyugat-Magyarországi Egyetem, Erdő- és Faanyagvédelmi Intézet lepkegyűjteményében. Ezek az adatok egyik felsorolt faunamunkákban sem szerepelnek, ezért jelen dolgozatban ismertetésre kerülnek. Sopron környékének lepkefaunája beleértve a nappali lepke és a molylepke csoportokat (a legrégebbi adatokat is áttekintve) a későbbiekben kerül feldolgozásra, az eredmények további közleményekben kerülnek majd összefoglalásra. ANYAG ÉS MÓDSZER A vizsgálati területet nem könnyű definiálni, ugyanis Sopron város nemcsak kistájak találkozásánál fekszik, de környékén biogeográfiai régiók (Kelet-Alpesi-Noricum, Pannon-Pannoni cum és az átmeneti régió, az Alpokalja-Preaenoricum) is érintkeznek. Emiatt jelen munkában nem a vizsgálati terület határait jelöltük ki, hanem a konkrét lelőhelyeket (kistájak, tájrészek, illetve községhatárok) soroltuk fel. A legtöbb lelőhely a Soproni-hegység területén található: Nyugat-Magyarországi Egyetem Botanikus-kert; Várisi-hegység, Fáberrét, Tacsi-árok, Bányász emlékmű, Brennbergi-völgy és Brennbergi autóspihenő (Rák-patak völgye alsó szakasz), Hidegvíz-völgy (Rák-patak völgye felső szakasz), Asztalfő, Brennbergbánya, Kövesárok, Harkai-oldal (csarabos), Harkai-plató (kemping); Harkai-kúp. Ezen kívül a Fertőmelléki-dombsor: Bécsi-domb; Szárhalmi-erdő, Fertőrákosi-sziklagyepek lelőhelyekről is szerepelnek adatok (1. táblázat). A szerzők 1995 óta kisebb-nagyobb rendszerességgel napjainkig vizsgálják az éjjeli nagylepkéket. 2002-ig WINKLER Dániel (Nyugat-Magyarországi Egyetem, Vadgazdálkodási Intézet), 2002 után HADARICS Tibor rendszeresen, UDVARDY Ferenc és MOLNÁR Balázs (valamennyien a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Soproni Helyi Csoport tagjai) pedig több alkalommal kapcsolódott be a gyűjtésekbe. 2003 után a Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület soproni tagjai (SZEGEDI Balázs, Szűcs Róbert, HORVÁTH Ágnes, SZÁSZ Balázs, MÉSZÁROS Bálint) csatlakoztak a lepkefaunisztikai vizsgálatokhoz, ők többnyire a NyugatMagyarországi Egyetem hallgatói voltak. A faunisztikai felmérés és adatgyűjtés az ő segítségükkel válhatott intenzívvé. SZABÓKY Csaba (Erdészeti Tudományos Intézet) és SZEŐKE Kálmán (Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-