Az Alpokalja természeti képe közlemények 11. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2009)
MUSKOVITS József - RAHMÉ Nikola: A Savaria Múzeum díszbogarai (Coleoptera: Buprestidae)
Horvátország: Modrus: Kapela-hágó, 2003.VI. 5., NL; Starigrad: Velika Paklenica, 200l.VI.3.,NL. Magyarország: Csörötnek: Huszászi-patak völgye, 1983.V.2L, PA; Farkasfa: Fekete-tó, 1994.VI.29., VK (6); Felsőszölnök: Halál-völgy, 1994.VI.17., VK (4); Kondorfa: Huszászi-patak völgye, 1994.VII.19., VK (2); Kőszeg, 1987.VII.4., NF; Kőszeg: Hét-forrás, 1990.V.9.; Őriszentpéter: Bárkás-tó, 1985.VI. 10., SzD; Regéc: Hosszú-kő, 1995.VI.17., HG (2); Sátoraljaújhely: Magas-hegy, 2001.V. 19., NL; Szalafö: Felsőszer, 1994.VI.14., DR (5); Szalafö: Nyúzó-völgy, 1994.VI.14., VK; Szentgotthárd, 1989.VI.15.; Szőce: Szőcei-láp, 2000.V.29-3 L, VK (2); Szőce, Szőcei-patak völgye, 1994.VI.26., VK; Velem, 1987.VII.12., NF (3); 1989.VII.8. (3); Velem: Irottkő, 1937.; Velem: Velemi-erdő, 1987.VII.14., NF. Olaszország: Marmolada Gruppe (prov. Alto Adige), 1999.VIII. 1., NL (2); Riva de Garda, (prov. Trentino), 2005.VI.4., NL (5). Szlovákia: Matlárháza: Zöldtavi-völgy, 1993.V.30., NL (2). Ukrajna: Kőrösmező, 1998.VI.2L, VK (10); Tiszabogdány, 1996.VI.23., VK. Elterjedés, életmód: Euroszibériai elterjedésű faj, amely Magyarországon az őshonos és a telepített fenyvesekben egyaránt elterjedt, közönséges. Magyarországon ez a leggyakoribb Melanthaxia-íáj. A lárvák fenyőfákban, leginkább a lucfenyő (Picea abies) elhalt törzseinek, ágainak kérge alatt élnek. Hazánkban a lucfenyőnél sokkal elterjedtebb erdeifenyő (Pinus sylvestris) és a feketefenyő (Pinus nigra) a leggyakoribb tápnövénye. Az imágók májustól szeptemberig sárga virágokon és tápnövényeiken, valamint ölfarakásokon találhatók. Anthaxia (Melanthaxia) similis Saunders, 1871 Ausztria: Hohe Wand, 1991. VI. L, NL. Magyarország: Kám: Jeli Arborétum, 1993.V. 15., MJ; Kőszeg: Mohásforrás, 1979.V.19., SGy (2); Sopron, 1994.IV.30., MJ; 2003.V.7., MJ; 2005.V.23., MJ (4). Elterjedés, életmód: Euroszibériai elterjedésű faj, amely Magyarországon csak a nyugati határszél őshonos fenyveseiben fordul elő, de ott is csak szórványosan. A lárvák fenyöfajok, például lucfenyő (Picea abies) és erdeifenyő (Pinus sylvestris) elszáradó, vastagabb ágainak kérge alatt élnek. Fejlődésük két évig tart. A kifejlett lárvák már az ősz folyamán bebábozódnak, majd átalakulnak imágóvá, és imágó alakban telelnek át. Az imágók májusban és júniusban tápnövényeiken, ölfarakásokon és sárgavirágú fészkesvirágúakon (Asteraceae), leginkább a pongyola pitypang (Taraxacum officinale) virágokon találhatók, ritkán nagyobb számban is. Anthaxia (Melanthaxia) turkestanica Obenberger, 1912 Turkesztán: 15km S Issyk (prov. Almaty), 1996.VI. 19-20., NL (9). Elterjedés, életmód: Közép-Ázsiában előforduló faj, amely Magyarországon nem él. A lárvák turkesztáni lucfenyőben (Picea schrenkiana) fejlődnek. Az imágók áprilistól júliusig különféle sárga virágokon találhatók.
