Az Alpokalja természeti képe közlemények 10. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2008)

Khg: Bozsok, Collectio J. de Végh ( 1 SM). Közép- és Dél-Európa, Kis-Azsia és Észak-Afrika hegyvidékein fordul elő. Hazánk középhegységeiben és a Dunántúli-dombság déli részein sokfelé megtalálható, helyenként nem ritka. Lárvája elsősorban bükkben (Fagus sylvatica) él, de közönséges gyertyánból (Carpinus betulus), mezei juharból (Acer campestre), hegyi juharból (Acer pseudoplatanus), hársfajokból (Tilia spp.) is leírták (KOVÁCS és HEGYESSY 1995, 1997a; KOVÁCS 1997; KOVÁCS et al. 2000). Fejlődése több évig tart. Az imágó június közepétől augusztusig a napos déli órákban, főleg farakásokon, vagy nevelőfáján található. KASZAB (1937) a faj egyetlen Vas megyei adatát a VEREBI VÉGH Gyula által 1933-ban a Kőszegi Múzeumnak ajándékozott, feltehetően Bozsok környékéről származó példány alapján publikálta. A bizonyító példányon a tulajdonosi „Collectio J. de Végh" cédulán kívül nincs semmilyen egyéb információ, így csak feltételezhetjük, hogy azt Bozsok környékén gyűjtötték (VlG 2003). A későbbi gyűjtések során nem került elő az Alpokaljáról, a faj Vas megyei előfordulása nem tekinthető bizonyítottnak. Szerepel a Vörös Könyvben, NATURA 2000-es védett faj (VARGA etal. 1990). Purpuricenus kaehleri (Linnaeus, 1758) PurpuricenusKoehleri-FREH 1878: 20 [1]; KASZAB 1937: 177 [2] Purpuricenus kaehleri - HEGYESSY 1992: 107 [3]; KOVÁCS és HEGYESSY 1997a: 69 [4]; HEGYESSY et al. 1999a: 232 [5]; KOVÁCS et al 2000: 210 [6] Bozsok [3], Cák [6], Cák: Cáki-pincesor [4, 5], Kőszeg [1], Kőszegi-hg. [2], Sárvár: Bajti [5], Tanakajd [5], Velem [6], Velem: Szent Vid [5] Khg: Bozsok, Collectio J. de Végh (1, SM); Cák, 1989.VI.8., Castanea sativa ágból, MJ (MJmgy), 1990.111.12., C. sativa ágból, MJ (MJmgy), 1992.III.23. » IV.30., C. sativa ágból, MJ (MJmgy); Cák: Cáki-pincesor, 1992.1.11. » 11.24., C. sativa ágból, HG (KFM), 1992.11.24., C. sativa ágból kelt, DR (1, SM); Kőszeg: Paradicsomos, 1999.VII.5, bükkfarakásról, (e), NF (1, NFmgy), 1999.VII.6., bükkfarakásról, (e), NF (1, NFmgy); Kőszeg: Vöröskereszt, 1999.VII.3., bükkfarakásról, (e), NF (1, NFmgy), 2000.VI.il., tölgyfarakásról, (e), NF (1, NFmgy), 2000.VI.18, tölgyfarakásról, (e), NF (1, NFmgy), 2000VI.20, tölgyfarakásról, (e), NF (1, NFmgy); Velem: Szent Vid, 1987.VII. 10, bükk levélzetéről, (e), NF (1, NFmgy). Vh: Sárvár: Bajti, 1982.VI.27, PF (PFmgy). Vv: Tanakajd, 1970.VII, VCS. Holomediterrán elterjedésü faj. Hazánkban több helyről ismerjük, de mindenütt csak kevés példányát sikerült gyűjteni. Xerotherm élőhelyeken fordul elő. Elsősorban tölgyfajokban (Quercus spp.) él, de előfordul szelídgesztenyében (Castanea sativa), közönséges gyertyánban (Carpinus betulus), bükkben (Fagus sylvatica), fűz- (Salix spp.), nyár- (Populus spp.), galagonyafajokban (Crataegus spp.), ringlóban (Prunus