Az Alpokalja természeti képe közlemények 10. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2008)

Glaphyra umbellatarum (Schreber, 1759) Caenoptera umbellatarum -KASZAB 1937: 177 [1] Molorchus umbellatarum -HEGYESSY 1992: 99 [2] Glaphyra umbellatarum - KOVÁCS 1994: 149 [3]; HEGYESSY és KOVÁCS 1996: 151 [4]; KOVÁCS és HEGYESSY 1997a: 66 [5]; HEGYESSY et al. 1999a: 225 [6]; NAGY 2002: 56 [8] Glaphyra umbellatarum umbellatarum - KOVÁCS et al 2000: 209 [7] Bozsok [2, 6], Cák: Cáki-pincesor [5, 6], Farkasfa: Fekete-tó [2, 4], Felsőcsatár: Vas-hegy [8], Kám: Jeli Arboreturm [2, 3, 6], Kondorfa [4], Kőszeg [2], Kőszeg: Kálvária-hegy [6], Kőszegi-hg. [1], Meggyeskovácsi: Rába-part [6], Oriszentpéter: Bárkás-tó [4], Sárvár: Arborétum [6], Velem [7], Velem: Gesztenyés [5, 6] Khg: Bozsok, Collectio J. de Végh (3, SM), 1980.VI.29, PA (2, SM); Cák: Cákipincesor, 1992.1.1 1. » III.2, gesztenye (Castanea sativa) ágból, HG (KFM), 1992.11.1. » III.6, gyepürózsa (Rosa canina) ágból, HG (KFM); Kőszeg, VA (1, SM); Kőszeg: Kálvária-hegy, 1991.VI.2, gesztenye virágzatáról, HG (KFM); Velem, 1990.11.5, gesztenye (Castenea sativa) gallyból, MJ (MJmgy); Velem: Gesztenyés, 1991.V.8. » V.28, gesztenye (Castanea sativa) ágból, HG (KFM). ŐV: Farkasfa: Fekete-tó, 1983.V.22, kutyabengéről, SzD (1, SM); Kondorfa, 1984.VI.24. RI (RImgy); Őriszentpéter: Bárkás-tó, 1983V.31, ÁL (MTM), 1984.VI.9, RI (RImgy). Rm: Meggyeskovácsi: Rába-part, 1997.V. 19, kökényről, (k), NF (1, NFmgy); Sárvár: Arborétum, 1977.VI. 1-8, PF (PFmgy), 1979.VI.2-9, PF (PFmgy), 1981.VI.5, PF (PFmgy), 1982.VI.21, PF (PFmgy). Vd: Felsőcsatár: Vas-hegy, 2001.VI. 10, repült, (h), NF (1, NFmgy). Vh: Kám: Jeli Arborétum, 1983.V.29, PA (16, MM; 11, SM). Nyugat-palearktikus elterjedésü faj. Hazánkban a hegy- és dombvidéken gyakori. Különböző lombosfákban, cserjékben fejlődik: szeder- (Rubus spp.), kőris- (Fraxinus spp), fűz- (Salix spp.), nyár- (Populus spp.), hárs- (Tilia spp.), galagonya(Crataegus spp.), fagyai- (Ligustrum spp.) és rózsafajok (Rosa spp.), valamint gyepürózsa (Rosa canina), kutyabenge (Frangula alnus), tatárjuhar (Acer tataricum), veresgyürűsom (Cornus sanguinea), húsos som (Cornus mas), szelídgesztenye (Castanea sativa), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), nemes alma (Malus sylvestris var. domestica), erdei vadalma (Malus sylvestris sylvestris), vadkörte (Pyrus pyraster), birs (Cydonia oblonga), ringló (Prunus domestica italica), mandula (Prunus dulcis var. sativa), bortermő szőlő (Vitis vinifera), fekete madárbirs (Cotoneaster matrensis), cserszömörce (Cotinus coggygria), narancseper (Maciura pomifera) (KASZAB, 1971; MEDVEGY 1987; KOVÁCS és HEGYESSY 1995, 1997a; KOVÁCS 1997; KOVÁCS et al. 2000). A lárva vékony ágak kérge alatt rág, a farészben bábozódik. Az imágó május-júniusban, főleg virágzó cserjéken, emyősvirágzatúakon található.