Az Alpokalja természeti képe közlemények 10. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2008)

rágzatáról, (e), NF (1, NFmgy); Kőszegdoroszló: Borókás-tető, 1991.

III.24. » IV. 19, Pinus erősen korhadt, földön heverő ágából, HG (KFM); Narda: külterület, 2001.VI.23, szeder virágzatáról, (e), NF (1, NFmgy); Nárai: Nagy-hálási erdő, 2001.VI.23, szeder virágzatáról, (e), NF (1, NFmgy); Nárai: Nárai-erdő, 2001.VI.23, ernyős virágzatáról, (e), NF (1, NFmgy); Perenye: Külső-erdő, 1984.VI.13, ernyős virágzatáról, (e), NF (1, NFmgy), 1987.VII.22, (fh), NF (3, SM), 1992.VI. 13, (fh), NF (1, NFmgy), 2004.VII.21, ernyős virágzatáról, (e), NF (1, NFmgy); Perenye: Szinesei-patak völgye, 1999.VII.18, ernyős virágzatáról, (e), NF (1, NFmgy); Pornóapáti, 1993.VI.4, KT (MM); Pornóapáti: Apáti-erdő, 2001.VI.22, ernyős virágzatáról, (e), NF (2, NFmgy); Pornóapáti: Pinka-part, 2001.VI.22, ernyős virágzatáról, (e), NF (1, NFmgy); Szombathely-Herény: Gyöngyös-part, 1975.

VI, El (5, SM); Szombathely: Parkerdő, 1993.V.30, (fh), NF (2, NFmgy), 1993.VI.18, (fh), NF (2, NFmgy), 1997.VI.4, PF (PFmgy); Vaskeresztes: Pinka-part, 2001.VI. 10, szeder virágzatáról, (e), NF (1, NFmgy); Vaskeresztes: Pornóapáti-patak völgye, 2001.VI. 10, ernyős virágzatáról, (e), NF (2, NFmgy). Vh: Kám: Jeli Arborétum, 1983.V.29, PA (1, SM); Nádasd: Nádasdi-erdő, 1986.VII.6, RI (1, SM); Sárvár: Bajti, 1977.V.25, PF (PFmgy), 1979.V.25, PF (PFmgy), 1980.VI.5, PF (PFmgy), 1981.VI.5, PF (PFgy), 1982.VI.21, PF (PFmgy), 1982.VI.30, PF (PFmgy); Sitke: Sitkei-erdő, (genyőtés), 2005.VI.2, (fh), DR-VK (2, SM); Vasvár, 1978.VII.16, TK. Vv: Szombathely: Szentkirály, 1995.VI.10, PF (PFmgy), 1995.VI.15, PF (PFmgy), 1995.VI.26, PF (PFmgy); Vát, 1983.VI.5, PF (PFmgy), 1991.VII.23, PF (PFmgy), 1993.VI.28, PF (PFmgy); Vát: Váti-erdő, 2005.VI.23, szeder virágzatáról, (e), NF (1, NFmgy). Euroszibériai faj. Hazánkban mindenfelé elterjedt és közönséges, de inkább a hegyes dombvidéken található nagyobb számban. KASZAB (1971) szerint tölgy fajokban (Quercus spp.), juharfajokban (Acer spp.) és zanótfajokban (Cyiisus spp.) fejlődik, de leírták tűlevelűekből (Larix decidua, Picea spp, Pinus spp.) is (KOVÁCS és HEGYESSY 1995, 1997a; KOVÁCS et al. 2000). A lárva gyökerekben, vagy földön heverő korhadt ágakban, törzsekben rág, a farészben bábozódik. Az imágó május végétől augusztusig virágokon, főleg ernyősökön (Apiaceae) és fészkeseken (Asteraceae) található. Stenurella nigra (Linnaeus, 1758) Strangalia nigra — FREH 1878: 21 [1]; KASZAB 1937: 177 [2]; HEGYESSY 1992: 95 [3] Stenurella nigra - KOVÁCS 1994: 146 [4]; HEGYESSY és KOVÁCS 1996: 149 [5]; HEGYESSY et al. 1999a: 222 [6]; NAGY 2002: 56 [7] Apátistvánfalva [5], Apátistvánfalva: Zsida-patak völgye [3, 5], Bozsok [3], Bozsok: Irottkő [6], Bögöte [6], Csörötnek: Huszászi-patak völgye [3, 5], Farkasfa [3, 5], Farkasfa: Borjas-erdő [5], Farkasfa: Fekete-tó [3, 5], Felsőcsatár: Vas-hegy [7],