Az Alpokalja természeti képe közlemények 10. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2008)

Khg: Bozsok, Collectio J. de Végh (1, SM); Bozsok: Irottkő, 1985.IX.29. SzD (SzDmgy), 1987.VI.12., lucos szélén repült, (e), NF (1, NFmgy), 1996.VI.1., lucos szélén repült, (e), NF (1, NFmgy), 1997.VI.28., PF (PFmgy); Kőszeg: Hármas-patak völgye, 1988.VI.4., lucfarakásról, (e), NF (1, NFmgy); Kőszeg: Stájerházak, 1988.VI.4., lucrönkről, (e), NF (1, NFmgy); Kőszegi-hg., 1936.V.20-22. (MTM). Európában elterjedt montán faj. Hazánkban a Kőszegi-hegységen kívül a Sopronihegységben, a Bükkben, a Börzsönyben, a Zempléni-hegységben és Budapesten gyűjtötték (KASZAB 1971; MERKL et al. 1996; HEGYESSY és KOVÁCS 1997; HEGYESSY et al. 1999a; HEGYESSY et al. 2000) (4. ábra). Lárvája elsősorban lucfenyőben (Picea abies), ritkábban erdeifenyőben (Pinus sylvestris) él. Öreg fák korhadásnak indult rönkjeiben, gyökereiben, törzseiben fejlődik. Az imágó májustól augusztusig rajzik, de egy-egy példánya még szeptemberben is előfordulhat. Gyakran röpköd a lucosok közelében virágzó cserjék körül, de megfigyelhető farakásokon is. (I. tábla: c). Stenocorus meridianus (Linnaeus, 1758) Toxotus meridianus-FREH 1878: 21 [1]; KASZAB 1937: 177 [2] Toxotus meridianus ab. cantharinus-KASZAB 1937: 177 [2] Stenocorus meridianus - HEGYESSY 1992: 82 [3]; HEGYESSY et al. 1999a: 212 [4]; NAGY 2002: 55 [5] Bozsok [3], Bozsok: Sibrik-kastély környéke [3], Csehi [4], Felsőcsatár: Vas-hegy [5], Kőszeg [1], Kőszegi-hg. [2], Sárvár: Arborétum [4], Velem: Szent Vid [4] Ka: Csehi, 1985.VI.16., NF (1, NFmgy). Khg: Bozsok, Collectio J. de Végh (3, SM); Bozsok: Sibrik-kastély környéke, 1980.VI.29., virágról, SGY (2, SM); Velem: Szent Vid, 1986.VILI 1., bükkfa törzséről, (e), NF (1, NFmgy). Rm: Püspökmolnári: Rába-part, 2003.V.28., galagonyáról, (k), NF (1, NFmgy); Sárvár: Arborétum, 1982V.3L, PF (PFmgy), 1983.VI.4., PF (PFmgy). Vd: Felsőcsatár: Vas-hegy, 200I.V.26., ernyős virágáról, (e), NF (1, NFmgy). Európában és Szibériában elterjedt faj. Hazánkban a hegy- és dombvidék lomberdőiben sokfelé előfordul, de sosem tömegesen. A lárva életmódjáról keveset tudunk, KASZAB (1971) szerint beteg gyümölcsfákban, bükkben (Fagus sylvatica), kőrisfajokban (Fraxinus spp.) és fűzfajokban (Salix spp.) fejlődik. MEDVEGY (1987), CsEREPANOV-ra (1979-85) hivatkozva tápnövényként tölgy fajokat (Quercus spp.) és szilfajokat (Ulmus spp.) említ. Lárvája valószínűleg rönkökben, gyökerekben fejlődik és a talajban bábozódik (KASZAB 1971). Az imágó májustól júliusig rajzik, főként virágzó fákról (hárs-, tölgyfajok), virágzó cserjékről (bodza-, galagonyafajok) és ernyősvirágzatúakról gyűjthető.