Az Alpokalja természeti képe közlemények 10. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2008)
Kőszeg: Vöröskereszt, 1988VI.21., éger és lucfarakásról, (e), NF (2, NFmgy), 1997.VI. 15., PF (PFmgy), 1999.V.8., bükkfarakásról, (e), NF (2, NFmgy), 2003.V.25-31., farakások közelében, (tes), NF (1, NFmgy), 2003.V.31., bükkfarakásról, (e), NF (4, NFmgy), 2003 VI.14-VII.12., farakások közelében, (tes), NF (1, NFmgy); Kőszegi-hg., 1936.V. 19-23., Exc Inst. Zool. Syst. Univ. Budapest (1, SM), 1936.LX.24-29., (1, SM); Kőszegi-hg.: Irottkő, 1980.V.2., PA (1, MM); Velem, 1979.V.18., PA (2, MM), 1989.IV.21., TK; Velem: Gesztenyés, 1984.V.7., bükktörzsről, (e), NF (1, NFmgy), 1991.IV.24., szelídgesztenyetuskó, HG (KFM), 1991.V.15., repült, HG (KFM); Velem: Hosszú-völgy, 1990.IX.30., korhadó égertuskó, HG (KFM), 1995V.6., PF (PFmgy); Velem: Irottkő, 1980.VI.28., PA (2, SM), 1980.VI.28., RI (1, SM); Velem: Szent Vid, 1980.1V.6., PA (1, MM), 1980.VI.27., PA (1, MM), 1987.11.28., bükk leváló kérge alól, (e), NF (1, SM), 1997.V.17., bükkfarakásról, (e), NF (1, NFmgy); Velem: Velemi-erdő, 1987.IV.7., tölgyfarakásról, (e), NF (2, SM), 1994.IV.24., PF (PFmgy), 1995.IV.30., PF (PFmgy), 1996.VI3., PF (PFmgy), 2000.IV.28., bükkfarakásról, (e), NF (1, NFmgy). ŐV: Apátistvánfalva, 1985.VI.il., SzD (SzDmgy); Farkasfa: Fekete-tó, 1982.V.2., RI (1, SM); Hegyhátszentjakab, 1989.VIII.31., égertörzsből MJ (MJmgy); Kondorfa, 1982. III. 14., PA (1, SM); Kondorfa: Sásos-erdő, 1984.VI.25., RI (RImgy); Szakonyfalu, 1976.V.13., TS (1, SM); Szőce, 1989.VII.1., DR (1, SM). Vd: Horvátzsidány: Kőszegi-erdő, 1980.VI.17., bükkrönkről, SzD (1, SM); Kőszeg: Alsó-erdő, 1991.V.5., gyertyán kérge alól, HG (KFM); Nemesmedves, 1979.V.2-VI.3., RI (1, SM). Vh: Nádasd: Nagy-erdő, 1984.IV.25., lue leváló kérge alól, (e), NF (1, SM), 1987.V.17., tölgyfarakásról, (e), NF (1, NFmgy), 1987.V.24., nyírfarakásról, (e), NF(1, NFmgy), VV: Vát, 1992.V.2., PF (PFmgy). A Palearktikum nyugati részében elterjedt faj. Hazánkban főként a hegyvidék erdeiben gyakori, az alacsonyabb területekről kevesebb adata van. Leggyakrabban bükkben (Fagus sylvaticá) és tölgyfajokban (Quercus spp.) fejlődik, de egyéb lombosfákban, valamint tűlevelűekben is megfigyelték. Lárvája az elhalt törzsek kérge alatt rág, majd jellegzetes gyűrű alakú bábbölcsőben ott is bábozódik. Ha azonban a farész erősen korhadt, akkor a farészben is bábozódhat (HEGYESSY és KOVÁCS 1996). Az imágók áprilistól augusztusig farakásokon, majd ősztől kora tavaszig bábbölcsőjükben találhatók. Rhagium sycophanta (Schrank, 1781) Rhagium indagator - FREH 1878: 21 [1] Rhagium sycophanta - KASZAB 1937: 177 [2]; HEGYESSY 1992: 80 [3]; HEGYESSY és KOVÁCS 1996: 144 [4]; HEGYESSY etal 1999a: 212 [5]; NAGY 2002: 55 [6]
