Az Alpokalja természeti képe közlemények 10. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2008)

Vd: Nárai: Nagyjápláni-patak völgye, 2001.11.10., erdeifenyő korhadó törzséből, (e), NF (1, NFmgy); Nárai: Nárai-erdő, 1987.III.15., erdei fenyő korható törzséből, (e), NF (4, NFmgy; 3, SM), 2001.11.10., erdeifenyő korhadó törzséből, (e), NF (1, NFmgy); Ólmod, 1991.1.13, lucfenyő korhadó tuskójából, HG (KFM); Pornóapáti: Apáti-erdők, 1997.IV. 12, erdeifenyő korhadó törzséből, (e), NF (1, NFmgy), 2001.V.26., lucfarakásról, (e), NF (1, NFmgy); Szombathely: Parkerdő, 1984.XII.22., erdeifenyő korhadó törzséből, (e), NF(1, NFmgy; 1, SM); Vasalja, 1990.V.13, (1, SM). A Palearktikum délnyugati részében elterjedt faj. Magyarországon elsősorban a nyugati határszélen gyakori (HEGYESSY és KOVÁCS 1996; HEGYESSY et al. 1999a; NAGY 2002), de Budapest környékéről (HEGYESSY et al. 2000), a Bakonyból (MEDVEGY 1987), a Bükkből (MERKL et al. 1996), a Mecsekből (HEGYESSY és KOVÁCS 2003) valamint a Zempléni-hegységből (HEGYESSY és KOVÁCS 1997) is van adata (3. ábra). Lárvája főként korhadó lucfenyőben (Picea abies) fejlődik, de megfigyelték erdei fenyőben (Pinus sylvestris), jegenyefenyőben (Abies alba), feketefenyőben (Pinus nigra), bükkben (Fagus sylvatica) tölgyfajokban (Quercus spp.), közönséges mogyoróban (Coiylus avellana), seprőzanótban (Cytisus scoparius), közönséges nyírben (Betula pendula), közönséges gyertyánban (Carpinus betulus) és mézgás égerben (Alnus glutinosa) is (KASZAB 1971; KOVÁCS és HEGYESSY 1995). A lárva a farészben rág, ott készíti el bábbölcsőjét is. Kétéves fejlődésű. Rendszerint április végétől júniusig rajzik, de egyes példányok elvétve még később is előfordulnak. Az imágókat tápnövényükön és farakásokon találhatjuk, kora tavasszal és télen korhadó rönkökből gyűjthetők. 3. ábra. A Rhagium bifasciatum (Fabricius, 1775) magyarországi lelőhelyei Figure 3. Localities of Rhagium bifasciatum (Fabricius, 1775) in Hungary