Az Alpokalja természeti képe közlemények 10. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2008)

(10, MM; 10, SM), 1983.V.28, PA (1, MM; 8, SM), 1983.V.28, RI (7, SM), 1983.V.28, TS (1, SM), 1985.VI.12, SzD (4, SM); Kondorfa: Lugos-patak völgye, 1984.VI.il, RI (7, SM); Kondorfa: Sásos-erdő, 1984.VI.25, RI (RImgy); Máriaújfalu: Máriaújfalui-víztároló, 1992.V.13, KT (MM); Nagyrákos, 1983.V.28, TS (1, SM); Orfalu, 1983.V.26, lucos, RI (1, SM); Szakonyfalu, 1968.VI.5, HS (MTM), 1976.V.13, TS (1, SM); Szalafo, 1982.V.29, PA (1, MM), 1983.V.21-23, PA (1, SM), 1983.V.21-28, PA (1, MM); Szalafo: Dombok, 1985.VI.13, SzD (1, SM); Szőce, 1986.VII.5, PA (1, SM); Szőce: láprét, 1983.V.28, RI (2, SM); Velemér, 1985.V.23, SzD (SzDmgy); Viszák: Lugosi-erdő, 1983.V.27, RI (3, SM). Rm: Ikervár: Rába-part, 2003.

VI.7, bojtorjánról, (e), NF (1, NFmgy); Megygyeskovácsi: Rába-part, 1997.V.19, csalánról, (e), NF (3, NFmgy); Rum: Rába-holtág, 2005.V.26, csalánról, (h), NF (1, NFmgy); Uraiújfalu: Rábapart, 1979.V.20, TK. Vd: Dozmat: Nagyjápla, 2001.V.26, (fh), NF (1, NFmgy); Felsőcsatár: Vashegy, 2001.V.20, (fh), NF (1, NFmgy); Nárai: Cinkota, 2001.V.26, (fh), NF (2, NFmgy); Nemesmedves, 1979.VI.3, ÁL (MTM); Perenye: Külsőerdő, 1983.V.4, csalánról, (e), NF (1, NFmgy); Sé: belterület, 2007.VI.8, csalánról, (e), KGY (1, NFmgy); Vaskeresztes: Pinka-part 2001.VI.10, (fh),NF(l, NFmgy). Vh: Kám: Herpenyő-patak partja, 2005.IV.30, csalánról, (e), NF (1, NFmgy); Kám: Jeli Arborétum, 1983.V.29, PA (2, SM), 1989.V.19. DR (4, SM); Ostffyasszonyfa, 1991.V.22, aranyvessző leveléről, HG (KFM); Sárvár: Bajti, 1978.VI.5, PF (PFmgy), 1982.V.28, PF (PFmgy). Vv: Vát: Kőris-patak völgye, 2005.V.21, csalánról, (h), NF (1, NFmgy). Az egész Palearktikumban elterjedt faj, mely hazánkban is mindenfelé közönséges. Különböző lágyszárú növények, így angyalgyökér- (Angelica spp.), turbolya(Anthriscus spp.), bogáncs- (Carduus spp.), baraboly- (Chaerophyllum spp.), aszat(Cirsium spp.), sédkender- (Eupatorium spp.), medvetalp- (Heracleum spp.), aranyvessző- (Senecio spp.) és csalánfajok (Urtica spp.) (KASZAB, 1971); kék atracél (Cynoglottis barrelieri), egynyári seprence (Erigeron annuus) (KOVÁCS 1997); illetve somkóró-fajok (Melilotus spp.) (KOVÁCS et al. 2000) szárában fejlődik. A lárva életmódja megegyezik az Agapanthia cardui fajnál leírtakkal. Az imágó május elejétől egész nyáron át gyűjthető, tápnövénye szárán, levelein tartózkodik. Agapanthia violacea (Fabricius, 1775) Agapanthia violacea - HEGYESSY 1992: 112 [1]; KOVÁCS 1994: 159 [2]; HEGYESSY és KOVÁCS 1996: 156 [3]; HEGYESSY et al. 1999a: 237 [4]; NAGY 2002: 58 [5] Apátistvánfalva: Zsida-patak völgye [3], Bozsok: Holt-hegy [4], Csörötnek [1, 2], Felsőcsatár: Vas-hegy [5], Felsőszölnök: Halál-völgy [3], Hegyhátszentjakab: Vadása-tó [1,2, 3], Kám: Jeli [4], Kondorfa [3], Kőszeg: Gesztenyés [4], Kőszeg: Hét-forrás [1,4], Kőszeg: Irány-hegy [4], Kőszeg: Stájerházak [4], Kőszeg: Szabó-