Az Alpokalja természeti képe közlemények 10. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2008)

VK (3, SM); Szakonyfalu, 1993.VI. 19, RI (RImgy); Szakonyfalu: Szakonyfalvi-patak völgye, 1979.VI.26, HE (1, SM); Szalafo, 1982.V.29., PA (1, MM; 1, SM), 1986VII,8, PA (3, SM); Szalafo: Borjas-erdő, 1982.VIII.8, ÁL (MTM), 1992.VI.25, ÁL (MTM); Szalafo: Pityerszer, 1993.VI.19, VK (1, SM); Szőce: Szőcei-patak völgye, 1994.VI.26, (fh), VK (1, SM); Viszák: Lugosi-erdő, 1983.V.27, TS (1, SM). Rm: Ikervár: Rába-part, 2003.VI.7, erdőszélén, (fh), NF (1, NFmgy); Püspökmolnári: Rába-part, 2003.VI.7, árterületi rét, (fh), NF (1, NFmgy), 2004.VI.22, fűzligetben, (fh), NF (4, NFmgy). Vd: Felsőcsatár: Vas-hegy, 2001.V.20, (fh), NF (2, NFmgy), 2001.V.26, (fh), NF (1, NFmgy), 2001.VI.10, (fh), NF (1, NFmgy), 2001.VI.22, (fh), NF (1, NFmgy); Nárai: erdészlak, 2004.VI.8, réten, (fh), KSz (1, NFmgy); Perenye: Külső-erdő, 1992.VI.13, (fh), NF (2, NFmgy); Sé: belterület, 1999.V.31, margaréta virágazatáról, (e), NF (1, NFmgy); Szombathely: Parkerdő, 1993.V.30, (fh), NF (2, NFmgy), 1996.V.31, PF (PFmgy). Vh: Kám: Herpenyő-holtág, 2005.VI.15, erdőszélen, (fh), NF (1, NFmgy); Sitke: Nagysitke, 1909, Soós. Vv: Szombathely: Szentkirály, 1997.VI.3, PF (PFmgy); Vát, 1983.VI.5, PF (PFmgy), 1996.VI.5, PF (PFmgy). Pontomediterrán elterjedésü faj. Hazánkban a hegy- és a dombvidéken gyakori, az Alföldről kevesebb adata van. Lárvája különböző lágyszárú növények, így aranyvirág- (Chrysanthemum spp.), sédkender- (Eupatorium spp.), medvetalp- (Heracleum spp.) és aranyvessző-fajok (Senecio spp.), orvosi macskagyökér (Valeriana officinalis) (MEDVEGY 1987); magyar bogáncs (Carduus collinus), orvosi somkóró (Melilotus officinalis), gumós macskahere (Phlomis tuberosa) (KOVÁCS és HEGYESSY 1995); sátoros margitvirág (Tanacetum corymbosum) (MERKL et al. 1996); mezei zsálya (Salvia pratensis) (KOVÁCS és HEGYESSY 1997b) és nagy csalán (Urtica dioica) (KOVÁCS et al. 2000) szárában fejlődik. Bábozódás előtt lárva a növény szárát a talaj felett néhány centiméterrel elrágja és rágcsálékával eltömi, majd a földben maradt tőben bábozódik (HEGYESSY és KOVÁCS 1996). Az imágó májustól júliusig tápnövényén található. Agapanthia dahli (Richter, 1820) Agapanthiasuturalis-FREH 1878: 21 [1] Agapanthia Dahli -KASZAB 1937: 178 (FREH 1878 nyomán) Agapanthia dahli - HEGYESSY 1992: 112 (FREH 1878 és KASZAB 1937 nyomán) Kőszeg [1] A Palearktikum déli részében elterjedt faj. Hazánkban főleg az Alföldön és a dombvidéken gyakori. Lárvája sokféle lágyszárú növény szárában fejlődik: gyomnapraforgó - Helianthus annuus, bókoló bogáncs - Carduus nutans, útszéli bogáncs Carduus acanthoides, közönséges szamárbogáncs - Onopordum acanthium, sáfrány-