Az Alpokalja természeti képe közlemények 10. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2008)

Stenostola dubia - HEGYESSY 1992: 117 [2]; KOVÁCS 1994: 163 [3]; HEGYESSY és KOVÁCS 1996: 159 [4]; KOVÁCS és HEGYESSY 1997a: 71 [5]; HEGYESSY et al. 1999a: 240 [6]; KOVÁCS et al. 2000: 218 [7] Apátistvánfalva: Zsida-patak völgye [2 3, 4], Bozsok [2], Cák [7], Cák: Cáki-pincesor [7], Farkasfa: Fekete-tó [3, 4], Hegyhátsál: katonai lőtér [6], Hegyhátszentjakab: Vadása-tó [2, 3, 4], Kőszeg [1, 6], Kőszeg: Csónakázó-tó [7], Kőszeg: Gesztenyés [6], Kőszeg: Hármas-patak völgye [5, 6], Kőszeg: Hét-forrás [5, 6], Kőszeg: Irányhegy [6], Sárvár: Bajti [6] Khg: Bozsok, Collectio J. de Végh (1, SM); Bozsok: Holt-hegy, 2004.V.15, hársfa levélzetéről, (h), NF (3, NFmgy); Cák, 1990.1.22, Castanea sativa ágból, MJ (MJmgy); Cák: Cáki-pincesor, 1992.II.1. » 11.13-17, Tilia törzsből, HG (KFM); Kőszeg, 1965.VII.1, TL; Kőszeg: Chernel-kert, 1986.V.20-21, (fcs), (1, SM); Kőszeg: Csónakázó-tó, 1992.1.19. » 11.14, Tilia ágból, HG (KFM); Kőszeg: Gesztenyés, 1994.V.21, PF (PFmgy), 1994.V.25, PF (PFmgy), 1994.VI.2, PF (PFmgy); Kőszeg: Hármas-patak völgye, 1991.III.22. » IV. 10, Acer compestre 30 cm vastag törzséből, HG (KFM); Kőszeg: Hét-forrás, 1991.11.16. » III.4, Tilia ágból, HG (KFM); Kőszeg: Irány-hegy, 1995.V.l., mogyoró leveléről, PF (PFmgy), 1996.VI.26, mogyoró leveléről, PF (PFmgy), 2000.VI.4, kecskefüzről, (h), NF (1, NFmgy), 2001.VIA, kecskefüzről, (h), NF (1, NFmgy); Kőszeg: Óház-tető, 2000. V.27, kecskefüzről, (h), NF (1, NFmgy); Kőszeg: Stájerházak, 2001. VIA, hársról, (h), NF (2, NFmgy); Kőszeg: Vöröskereszt, 1992.V.29, kecskefüzről, (h), NF (2, NFmgy), 1997.V.17, kecskefüzről, (h), NF (2, NFmgy), 1999.VI.19, kecskefüzről, (h), NF (1, NFmgy), 1999.VI.26, kecskefüzről, (h), NF (1, NFmgy), 2000.V.18, kecskefüzről, (h), NF (6, NFmgy), 2000.V.21, kecskefüzről, (h), NF (8, NFmgy). Őv: Apátistvánfalva: Zsida-patak völgye, 1983.V.26, PA (1, SM), 1983.V.26, RI (1, SM), 1984.VI.10, PA (1, MM); Farkasfa: Fekete-tó, 1983.V.22, PA (1, MM); Hegyhátszentjakab: Vadása-tó, 1983.V.28, TS (1, SM), 1986.V.2, PA (1, MM; 1, SM), 1986.V.2, TS (1, SM). Vh: Hegyhátsál: katonai lőtér, 1985.V19, ezüsthárs leveléről, HG (KFM); Sárvár: Bajti, 1983.V.18, hársfa leveléről, PF (PFmgy), 1983.V.21, hársfa leveléről, PF (PFmgy), 1983.V.31, hársfa leveléről, PF (PFmgy). Európai elterjedésü faj. Hazánkban a hegy- és dombvidéken szórványosan többfelé megtalálható, helyenként nagyobb egyedszámban is. Lárvája mezei juhar (Acer campestre), kislevelü hárs (Tilia cordata), nagylevelü hárs (Tilia platyphyllos) és egyéb hársfajok (Tilia spp.), kopasz szil (Ulmus minor), közönséges mogyoró (Corylus avellana) (KOVÁCS és HEGYESSY 1995), szelídgesztenye (Castanea sativa), vénic-szil (Ulmus laevis) és tölgyfajok (Quercus spp.) (KOVÁCS et al. 2000) ágaiban, törzsében fejlődik. Kezdetben a kéreg alatt rág, majd mélyen befúrja magát a fába, ahol később bábozódik (HEGYESSY és KOVÁCS 1996). Az imágó április végétől július elejéig, főleg száraz ágakról, hajtásokról kopogtatható, fényre is repül. Kikelésük után leveleket fogyasztanak, csak ezután válnak ivaréretté.