Az Alpokalja természeti képe közlemények 10. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2008)

1983.V.21-28, Populus tremula, PA (1, SM); Viszák: Lugosi-erdő, 1983 V.27, TS(1,SM). Vd: Kőszegdoroszló: Borókás-tető, 1992.11.15. » 11.26, Salix caprea élő, vékony ágából, HG (KFM); Nárai: Nárai-erdő, 1985.V.25, kecskefüzről, (k), NF (1, NFmgy), 2001.V.26, nyárról, (h), NF (1, NFmgy); Perenye: Gencsitilos, 1984.VI.11, tölgy levélzetéről, (e), NF (1, NFmgy); Pornóapáti: Pinka-part, 2001.VI. 10, nyárról, (h), NF (1, NFmgy). Vh: Bejegyertyános: Farkas-erdő, 1991.VI.21, TCs. Vv: Egyházasrádóc, 1960.VI.4, VI (1, SM), 1961.V.23, VI (1, SM). Holarktikus elterjedésü, hazánkban is mindenfelé elterjedt és gyakori faj. Különböző nyár- (Populus spp.) és fíizfajokban (Salix spp.) él. Lárvája élő fiatal fákban, vagy öregebb fák vékonyabb hajtásaiban két évig fejlődik. A nőstény patkó alakú sebet rág a fa kérgén és ebbe helyezi el tojásait. Kártételének helyén gubacsszerű képződmény keletkezik, a lárva ebből táplálkozik, majd az ág belsejébe nyomul bábozódni (MEDVEGY 1987). Fiatal füzesekben és nyárasokban kártevőként is felléphet. Az imágó május-júniusban főként tápnövénye fiatal hajtásain található. Saperda punctata (Linnaeus, 1767) Saperda punctata - CSÍKI 1941: 332 [1]; KASZAB 1971: 263 [2]; HEGYESSY 1992: 116 (CSÍKI 1941 és KASZAB 1971 nyomán); HEGYESSY et al. 1999a: 239 [3] Kőszeg [1,2], Sárvár: Bajti [3] Vh: Sárvár: Bajti, 1978.VI.5, szilfarakásról, PF (PFmgy), 1978.VI. 10, szilfarakásról, PF (PFmgy). Pontomediterrán elterjedésü, hazánkban viszonylag ritka és szórványos előfordulású faj, melyet az Alföldön és a dombvidéken, valamint a hegyvidék alacsonyabb régióiban gyűjtöttek. Lárvája kiszáradt, vagy beteg szilfák (Ulmus spp.) törzsében fejlődik. Az imágó május közepétől júliusig rajzik. A lárva életmódja és a faj gyűjtése megegyezik a Saperda octopunctata fajnál leírtakkal. Saperda scalaris (Linnaeus, 1758) Saperda scalaris - FREH 1878: 21 [1]; KASZAB 1937: 178 [2]; HEGYESSY 1992: 115 [3]; HEGYESSY és KOVÁCS 1996: 158 [4]; KOVÁCS és HEGYESSY 1997a: 71 [5]; HEGYESSY et al 1999a: 239 [6]; NAGY 2002: 58 [7] Bozsok [3], Csörötnek: Huszászi-patak völgye [3, 4], Felsőszölnök [4], Felsőszölnök: Hampó-völgy [6], Hegyhátszentjakab: Vadása-tó [4], Kőszeg [1, 6], Kőszeg: Alsóerdő [5, 6], Kőszeg: Gesztenyés [6], Kőszeg: Hármas-patak völgye [6], Kőszegi-hg. [2], Nárai: Nagy-hálási-erdő [7], Sárvár: Bajti [6], Szombathely: Szentkirály [6]