Az Alpokalja természeti képe közlemények 10. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2008)

1983.V.22, PA (1, MM), 1983.V.22, Frangula alnus, SzD (7, SM), 1983.V.23, PA (1, SM), 1985.VI.7, SzD (2, SM); Hegyhátszentjakab: Vadása-tó, 1982.V.30, PA (1, MM; 1, SM), 1983.V.28, PA (4, SM), 1985.V.23, SzD (1, SM), 1985.VI.12, SzD (1, SM); Nagyrákos, 1993.V11, VK (1, SM); Őriszentpéter: Bárkás-tó, 1984.VI.9, RI (1, SM); Szalafo, 1982.V.29, PA (1, MM), 1983.V.21-28, PA (2, SM); Szalafo: Dombok, 1985.VI.13, SzD (1, SM); Szalafo: Szala-rét, 1983.V.25, RI (2, SM). Rm: Meggyeskovácsi: Rába-part, 1997.V.19, kökényről, fűzről, (k), NF (4, NFmgy); Püspökmolnári: Rába-part, 1997.V.11, kökényről, (k), NF (3, NFmgy), 2003.V.28, kökényről, (k), NF (1, NFmgy); Sárvár: Arborétum, 1981.V.26, mogyoró leveléről, PF (PFmgy), 1982.V.22, mogyoró leveléről, PF (PFmgy). Vd: Felsőcsatár: Nagyjápla, 2001 V.20, kökényről, (k), NF (2, NFmgy); Nárai: Cinkota, 2001.V.26, kökényről, (k), NF (2, NFmgy); Nemesmedves, 1979.VI.4, RI (1, SM); Perenye: Kerék-haraszt, 1988.V.4, kökényről, (k), NF (4, NFmgy; 1, SM), 1992.V2, kökényről, (k), NF (3, NFmgy), 2000.VI.3, kökényről, (k), NF (1, NFmgy); Vaskeresztes: Pinka-part, 2001.V.20, kökényről, (k), NF (2, NFmgy). Vv: Szombathely: Szentkirály, 1995.V.2, PF (PFmgy), 1995. V.24, PF (PFmgy), 1995.V,30, PF (PFmgy), 1996.V.5, PF (PFmgy), 1996.V.16, PF (PFmgy), 1997.V.13, PF (PFmgy), 1997.V.16, PF (PFmgy), 1998.IV.28., cseresznye leveléről, PF (PFmgy). A Palearktikum nyugati részében elterjedt faj, mely hazánkban is mindenfelé előfordul és közönséges. Lárvája különféle lombosfákban és cserjékben, így szilvában (Prunus domestica), kökényben (Prunus spinosa), alma- (Malus spp.), körte- (Pyrus spp.), galagonya- (Crataegus spp.), rózsa- (Rosa spp.), kecskerágó- (Euonymus spp.), tölgy- (Quercus spp.), szil- (Ulmus spp.) és hársfajokban (Tilia spp.), európai zelnicében (Prunus padus) (KASZAB 1971); fekete madárbirsben (Cotoneaster niger), vadalmában (Malus sylvestris sylvestris), nemes almában (Malus sylvestris var. domestica), édes mandulában (Prunus dulcis var. sativa), sárgabarackban (Prunus armeniaca), közönséges kutyabengében (Frangula alnus), kocsányos tölgyben (Quercus robur), fehér fűzben (Salix alba) és más füzfajokban (Salix spp.) (KOVÁCS és HEGYESSY 1995); vadkörtében (Pyrus pyraster) (MERKL et al. 1996); törpe madulában (Prunus tenella) (KOVÁCS és HEGYESSY 1997b); őszibarackban (Prunus persica), sárga fakínban (Loranthus europaeus) és birsben (Cydonia oblonga) (KOVÁCS et al. 2000) fejlődik, ahol a vékony ágak kérge alatt rág. Bábozódni a farészbe megy, ritkán a kéreg alatt marad (HEGYESSY és KOVÁCS 1996). Az imágó április közepétől június végéig, tápnövényéről kopogtatható. Anaesthetis testacea (Fabricius, 1781) Anasthetis testacea - KASZAB 1937: 178 [1]