Az Alpokalja természeti képe közlemények 10. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2008)

1994; Mátraverebély - KOVÁCS és id. KOVÁCS 1995; Lillafüred, Miskolc, Szilvásvárad - MERKL et al. 1996; Fóny, Füzérradvány, Kovácsvágás, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Tarcal, Telkibánya - HEGYESSY és KOVÁCS 1997; Aggtelek, Cserépfalu KOVÁCS 1997; Mátrafüred, Rudabányácska - KOVÁCS és HEGYESSY 1997a; Gyöngyösoroszi - KOVÁCS és HEGYESSY 1997b; Sárvár - HEGYESSY et al. 1999a; Szögliget - KOVÁCS és HEGYESSY 1999; Budakeszi, Nagykovácsi, Solymár, Szokolya - HEGYESSY et al. 2000; Bódvaszilas, Edelény, Jósvafő, Nagybátony KOVÁCS et al 2000; Lengyel - HEGYESSY és KOVÁCS 2003; Bátorliget - KOVÁCS és HEGYESSY 2003). Elsősorban hársfajokban (Tilia spp.) fejlődik, de leírták bükkből (Fagus sylvatica), mogyoróból (Corylus sp.), somból (Cornus sp.) - (MEDVEGY 1987); kőrisből (Fraxinus sp.) - (KOVÁCS és HEGYESSY 1995) tölgyfajokból (Quercus spp.) - (HEGYESSY és KOVÁCS 1997); berkenyéből (Sorbus sp.) és fűzfájukból (Salix spp.) - (KOVÁCS 1997) is. Lárvája különböző vastagságú ágak kérge alatt rág, majd bábozódni sekélyen a farészbe húzódik (HEGYESSY és KOVÁCS 1996). Az imágó május-júniusban rajzik, főleg a tápnövényének száraz ágain található. Deroplia genei (Aragona, 1830) Stenidea Foudrasi - FREH 1878: 21 [ 1 ] Deroplia Genei -KASZAB 1937: 178 [2] Stenidea genei - HEGYESSY 1992: 112 (FREH 1878 és KASZAB 1937 nyomán); KOVÁCS 1994: 158 [3]; HEGYESSY et al 1999a: 236 [4] Deroplia genei - MEDVEGY 2001a: 185 (KASZAB 1937 és HEGYESSY et al. 1999a nyomán) Kőszeg [1,3, 4], Kőszeg: Király-völgy [4], Kőszegi-hg. [2, 4], Velem: Gesztenyés [4] Khg: Kőszeg, 1983.II.4, (tr), PA (1, MM); Kőszeg: Király-völgy, 1938.XI.8, VA (coll. Csiki) (MTM); Kőszegi-hg., 1936.V.20-22, Univ. Budapest (MTM); Velem: Gesztenyés, 1991.IV. 13, szelídgesztenye ágáról, (k), MM (MMmgy). Pontomediterrán elterjedésü faj. Az alacsonyabb hegy- és dombvidék meleg tölgyeseiben előforduló ritka faj, melyet hazánkban csak kevés helyen gyűjtöttek (Sukoró - KOVÁCSNÉ MURAI 1955; Balatonudvari, Vászoly - RETEZÁR és SZÉKELY 1995; Noszvaj - MERKL et al 1996; Sátoraljaújhely - HEGYESSY és KOVÁCS 1997; Kőszeg, Velem - HEGYESSY et al. 1999a; Budapest, Buda, Isaszeg, Mogyoród, Pomáz, Solymár, Szentendre, Szentendrei-sziget - HEGYESSY et al 2000; Gyöngyös - KOVÁCS et al 2000; Pilis: Nagy-Csikóvár - MEDVEGY 2001a; Kisszékely, Mecsek, Pécs, Simontornya - HEGYESSY és KOVÁCS 2003) (26. ábra). Lárvája elsősorban tölgy faj okban (Quercus spp.), a Coraebus florentinus díszbogár gyűrüzése miatt elhalt vékony ágakban fejlődik, de megtalálható szelídgesztenyében (Castanea sativa) is (MERKL et al. 1996). Imágóként telel át, kora tavasztól májusig, tápnövényéről kopogtatható, vagy begyűjtött ágakból nevelhető. Védett. (IV. tábla: c)