Az Alpokalja természeti képe közlemények 10. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2008)

Velem [6. 7], Velem: Gesztenyés, [6], Velem: Holt-hegy [6,], Viszák [4], Viszák: Lugosi-erdő [3, 4] Khg: Bozsok, Collecito J. de Végh (1, SM); Kőszeg: Hét-forrás, 1991.IV.6, lue és gyertyán ágáról, (k), HG (3, SM), 1991.IX.4, HG (1, SM), 1991.IX. 14, Quercus petraea csemete törzséből, HG (KFM), 1992.11.15, KT (MM); Kőszeg: Parkerdő, 1992.IV.26, PF (PFmgy), 1994.V.21, PF (PFmgy); Kőszeg: Stájerházak, 1980.V.2, SzD (1, SM), 1993.X.27, ÁL (MTM); Kőszeg: Vöröskereszt, 2000.IV.28, tölgyfarakásról, (e), NF (1, NFmgy); Velem, 1989.V.5, TCs, 1989.VIII.5-26, Castanea sativa ágból, MJ (MJmgy), 1990.111.21, C. sativa ágból, MJ (MJmgy); Velem: Gesztenyés, 1991.IV.7, KT (MM), 1991.IV.24, szelídgesztenye ágáról, (k), HG (KFM), 1991.V.2, DR (1, SM); Velem: Holt-hegy, 1991.IV.5, feketefenyő, szelídgesztenye és tölgy ágáról, (k), HG (4, SM). ŐV: Csörötnek: Huszászi-patak völgye, 1984.X.1, PA (2, MM); Farkasfa, 1982.IV. 12, PA (1, MM); Hegyhátszentjakab, 1989.VII.30. » VIII.31, Frangula alnus ágból, MJ (MJmgy); Hegyhátszentjakab: Vadása-tó, 1983.V.28, PA (2, MM), 1985.V.23, SzD (SzDmgy); Kondorfa: Lugospatak völgye, 1984.VI.il, RI (RImgy); Szalafo, 1983.V.21-28, PA (1, MM), 1983.V.24, PA (1, MM); Viszák, I986.V.2, PA, 1986.V.3, PA; Viszák: Lugosi-erdő, 1983.V.27, PA (3, MM). Vd: Felsőcsatár: Vas-hegy, 2001.V.20, gyertyánról, (k), NF (1, NFmgy); Kőszeg: Alsó-erdő, 1990.V24, TK, 1991.11.12. » IV. 17, Juglans regia ágból, HG (KFM); Nárai: Nagy-hálási-erdő, 2001.V.26, tölgyfarakásról, (e) NF (1, NFmgy). Vh: Sárvár: Bajti, 1982.V.10, PF (PFmgy); Szarvaskend: Csörnöc-patak völgye, 1986.V.3, PA (1, SM), 1992.V.1, (e), DR (1, SM), 1992.VII.6-12, DR (1,SM). Európai elterjedésü faj. Hazánkban sokfelé előfordul, de főleg a hegy- és dombvidék lomberdeiben található, ahol helyenként nem ritka. Igen sokféle lombosfában és cserjében, így tölgy- (Quercus spp.), hárs- (Tilia spp.), nyár- (Populus spp.), éger(Alnus spp.), szil- (Ulmus spp.), fűz- (Salix spp.), dió- (Juglans spp.), alma- (Malus spp.), som- (Cornus spp.), mogyoró- (Corylus spp.), berkenye- (Sorbus spp.), galagonya- (Crataegus spp.), eper- (Morus spp.) és rózsafajokban (Rosa spp.), valamint bükkben (Fagus sylvatica), közönséges gyertyánban (Carpinus betulus), szelídgesztenyében (Castanea sativa), ringlóban (Prunus domestica italica), birsben (Cydonia oblonga), kutyabengében (Frangula alnus), cserszömörcében (Cotinus coggygria), csíkos kecskerágóban (Euonymus europaeus), mogyorós hólyagfában (Staphylea pinnata), ostorménbangitában (Virburnum lantana), sőt még fenyőfélékben (Picea abies, Pinus sylvestris) is megél (KASZAB 1971; KOVÁCS és HEGYESSY 1995; KOVÁCS 1997; KOVÁCS et al 2000). Lárvája vékony ágak, vagy törzsek kérge alatt rág, bábozódni a farészbe megy (HEGYESSY és KOVÁCS 1996). Az imágó áprilistól júliusig rajzik, de kedvező időjárás esetén már ősszel megjelenhetnek az új generáció tagjai, amelyek aztán imágó alakban telelnek át (KASZAB 1971). A bogarak a tápnövényük száraz ágairól gyűjthetők.