Az Alpokalja természeti képe közlemények 10. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2008)

sartor, M. sutor, Herophila tristis, Pogonocherus ovatus, Deroplia genei, Saperda similis, Agapanthia intermedia. FREH (1878) kőszegi jegyzékében további fajok is szerepelnek (Prinobius myardi, Stictoleptura erythroptera, Callidium coriaceum, Lioderina linearis), de a bizonyító példányok hiányoznak, s ezek a fajok a későbbi kutatások során sem kerültek elő a vizsgált területről/ A Rosalia alpina fajnak egyetlen régi példánya ismert, amely feltehetően a Kőszegi-hegységből származik (VÍG 2003). Bár életfeltételei adottak, további példányai nem kerültek elő. Honossága kérdéses.

4 Az Őrség és a Vendvidék A terület éghajlatát hazánk nyugati vidékeihez hasonlóan az Adriai-tenger és az Alpok közelsége befolyásolja. Az ország keleti részének éghajlatát meghatározó kontinentális hatás ezen a tájon jóval gyengébben érezteti hatását. Ez többek között a hőmérséklet alacsonyabb évi hőingadozásában tükröződik. A kiegyenlítettebb hőmérsékletjárásnak az enyhébb tél és a hűvösebb nyár a következménye. A csapadék jóval felülmúlja az országos átlagot. A területre jellemző magas páratartalom hatására sajátos élőhelyek alakultak ki (VlG 1999). Az Őrség cincérfaunájáról először HORVATOVICH Sándor (1980, 1981) közölt adatokat. Ezen közleményekben azonban csak 3 faj szerepelt. HEGYESSY Gábor 1992-ben megjelent „Az Alpokalja cincérei I." című munkájában 59 fajt közölt az Őrségből. Ugyanennek az évnek (1992) a végén jelent meg KOVÁCS Tibor és HEGYESSY Gábor „Új és ritka fajok Magyarország cincérfaunájában (Coleoptera, Cerambycidae)" című közös cikke, amelyben hírt adtak a Magyarország faunájára új fajnak számító Pronocera angusta őrségi előfordulásáról, megemlítve a vele együtt, azonos élőhelyről előkerült fajokat is. Számos őrségi adatot tartalmaz az 1994-ben, KOVÁCS Tibor által írt „A Mátra Múzeum bogárgyűjteménye, Cerambycidae (Coleoptera)" című tanulmány. Ezen adatok zöme PODLUSSÁNY Attila gyűjtésének eredménye. HEGYESSY Gábor és KOVÁCS Tibor 1996-ban megjelent „Az Őrség cincérfaunája (Coleoptera: Cerambycidae)" című dolgozatából 94 cincérfaj őrségi előfordulása vált ismertté. Ezen adatok „Az Alpokalja Természeti Képe" és az 1993ban kezdődő „Az Őrségi Tájvédelmi Körzet Természeti Képe" kutatási programok keretében végzett gyűjtések eredményei. A további szakirodalomban (HEGYESSY et al. 1999a, 2000; KOVÁCS et al. 2000; MEDVEGY 2001a) csak szórványosan találunk idevonatkozó adatokat. Az Őrség cincérfaunájában ritkák azok a fajok, amelyek száraz, meleg élőhelyet preferáló növényeken élnek. Az országos arányhoz képest magas a nedvességJ A Prinobius myardi hazai előfordulása kizárt, hozzánk legközelebb Horvátország nyugati részén honos. A Stictoleptura erythroptera, Callidium coriaceum és a Lioderina linearis előfordulása is valószínűtlen, de nem kizárható. 4 A faj hiányának értelmezésére több spekuláció is magyarázattal szolgálhat. Az egyik lehetséges ok, hogy a hegység bükköseit a múltban letermelték és fenyővel telepítették be az érintett területeket. A tápnövény és a megfelelő élőhely hiánya következtében a Rosalia alpina kipusztult a hegységből és azóta sem telepedett vissza.