Az Alpokalja természeti képe közlemények 1. Az Alpokalja kutatók I. konferenciája előadásainak kivonatai (Szombathely, 1981)

Majer József: Tabanidae kutatások CO2-es csapdázással

TABANIDAE KUTATÁSOK C

O

2OS CSAPDÄZASSAL Majer József Hazánk bögölyfaunájának minőségi és mennyiségi kutatásához uj, adott terület bögölyfaunájának statisztikai kiszámitásához alkalmas, tömeges gyűjtési módszereket kerestünk. A hazai bögölykutatás jelentőségét az intenziv szarvasmarha fajták nagyüzemi tenyésztése adja meg. Hazánkban ez a terület még nincs feltárva, de Európa fejlett országaiban is csak a 7o-es évek második felében kezdett fellendülni. Nálunk a Зо-as években SZILÄDY, majd az 6o-as években ARADY végzett a témakörben kezdeti lépéseket, amelyek szerencsétlen módon megszakadtak. Az európai Tabanidae fajokról bebizonyosodott, hogy a vérsziváson és az állatok nyugtalanitásán kivül, számos fertőző betegség kórokozójának átvitelében is fontos szerepet játszanak. Többek között terjesztik a tularémiát, a lépfenét, a marha-septicaemia-át, járványos anaemiát, anaplasmosist, stb. Vas megye és az Alpokalja vidéke, környezeti, éghajlati viszonyai igen kedvezőek a Tabanidae fajok tömeges elszaprodásához, ugyanakkor hazánk egyik legjelentősebb intenziv szarvasmarha tartó körzete. Nyugat-Dunántúl hazánknak Dipterológiai vonatkozásban a kevéssé kutatott területei közé tartozik. A feladat tehát kettős: 1. Megismerni hazánk e részének bögöly faunáját. 2. Az intenziv állattenyésztő telepek és a szarvasmarha legelő bögöly populációinak mennyiségi és minőségi vizsgálatához tömeges gyűjtési módszerek kipróbálása, hazai adaptálása. 1980 és 19 81 nyarán két-két alkalommal egy-egy hétig vizsgáltuk a répcelaki "Nagymező" MgTsz Csánig-Dénesfa közti 3oo-5oo m széles, mintegy 4,5 km hosszú, a Repce partja mentén elterülő,