Az Alpokalja természeti képe közlemények 1. Az Alpokalja kutatók I. konferenciája előadásainak kivonatai (Szombathely, 1981)

Ekk István: A Sághegy nappali lepkéi

A SÁGHEGY NAPPALI LEPKÉI Ekk István A Sághegy - hazánk legkisebb tájvédelmi körzete - egyik legértékesebb védett területünk. Védettségét egyedülálló geológiai érdekessége /tanuhegy/ és a később kialakult bazaltbányászattal szaggatottá tett alakja mellett régészeti, florisztikai és faunisztikai jellegzetessége miatt élvezi. A hajdani bazaltkupnak a bányászat következtében már csak töredékei láthatók, de itt a környezettől eltérő, önálló flórasziget alakult ki. Allatvi-' lága is eltér a környező tájétól. Rendszeresen entomolőgiai gyűjtés a területen mindeddig nem történt. A nappali lepkék /Diurna/ kutatását két éve, 198o. tavaszán kezdtem meg. Elsősorban azok a fajok találhatók meg, amelyek a szárazabb, melegebb mezokiimát kedvelik és eltűrik a nagyobb hőmérsékletingadozásokat. A fajszám viszonylag alacsony. Ugyanakkor egy-egy faj nagyobb egyedszámait lehet viszonylag kis, izolált területeken gyűjteni. Jó példa erre a Melanargia galathea L. A gyűjtéseket a hegy minden részén folytattam. Fajokban leggazdagabbak a hegy külső lejtői, ahol a sztyepprétekéhez hasonló növényzet alakult ki. Az e területekről eddig kimutatott fajok száma 47. Dominálnak a Lycaeinidae

, Pieridae és Satyridae család tagjai mind fajszámban mind egyedszámban. Ugyancsak sok egyed fogható a Hesperiidae és a Nymphalidae családból is. A Sághegy déli külső lejtőin levő alacsony molyhostölgyes és a közbeékelődő rétek nappali lepkékben érdekes módon szegényebbek. Ezeken a részterületeken csak 27 fajt sikerült eddig kimutatni. Itt valószinüleg a széles szőlőültetvény-sáv lezáró hatása is érvényesül. A hegy belseje, maga a "kráter" nagyon szegény fajokban és az itt befogott egyedek mind kóborlás közben kerültek a hálóba. 91