Az Alpokalja természeti képe közlemények 1. Az Alpokalja kutatók I. konferenciája előadásainak kivonatai (Szombathely, 1981)

Kiss Tamás: A Castanea sativa MILL. fatörzsek epiphyton zuzmóvegetációja

A CASTANEA SATIVA MILL. FATÖRZSEK EPIPHYTON ZUZM6VEGETACI6JA Kiss Tamás A Castanea sativa Mill , fák törzsei és tönkjei zuzmóvege­táciőjának kutatásával 19 78 óta foglalkozom. A szelidgesztenyefák epiphyton zuzmóiról csak elszórtan találhatunk néhány adatot. /GALLÉ 19 56, VERSEGHY 196 8./ Jelen előadás a kutatómunka első eredményeiről számol be. A vizsgálatokat Cák, Kőszeg, Velem gesztenyéseiben és Óladban egy gesztenyés gyümölcsösben végeztem. A gyűjtések és terep­bejárások során a törzsekről 25, a tönkökről 16 zuzmótaxont si­került kimutatni. A szelidgesztenyék zuzmóinak vizsgálata az Alpokalja gyü­mölcsösei és gyümölcsfái zuzmóvegetációja feldolgozásával pár­huzamosan haladt, igy lehetőség nyilt a különféle gyümölcsfák zuzmóvegetációjának összehasonlítására a Sörensen-index segít­ségével. A hasonlósági index a következő: 2C SQ = , ahol A = a Castanea sativa fák A + В törzsein, tönkjein élő zuzmótaxonok száma, В = egy másik gyümölcsfán ta­lálható zuzmőfajok száma, 2C = a két fán jelenlévő közös taxonok száma. Minél nagyobb a Sörensen-index értéke, annál nagyobb a hasonló­ság a két fafaj zuzmóvegetációjában. Az indexek segitségével a héjkéreg ökológiai jelentőségére is nagy biztonsággal következ­tethetünk. 49

Next

/
Thumbnails
Contents