Annales musei comit. Castriferrei sectio hist.-natur., a. 1928. / A Vasvármegyei Múzeum Természetrajzi Osztályának évi jelentése az 1928. évről (Szombathely, 1928)

Tartalom

44

az időt a Kismagyaralföld pontiisi tavának lecsapolódása jelzi a visegrádi Dunaszoros áttörésével. Ezzel együtt alakul ki a Duna nagy törmelékkűpja Budapest 'felett a levanteicumban.

Sóbányi (10, p. 339) szerint ez a folyamat már a ponticum végén megkezdődött, minthogy azonban a pontusi tó lecsapolódása a tó életének megszűntét jelenti és ezzel egyúttal a szárazföldi időszak vesz ikezdetét, Ferenczy a folyamatot jetzo Unió Wetzleri-szintet a levanteicum elejére helyezi. Winkler idevágó munkássága is arra utal (11, p. 16), hogy a Kismagyaralföld medencéjének lecsapolódása és vele együtt a denudáló ciklus kezdete legtermészetesebben a levanteicum elejére tehető.

S ü m e g h y >a maga ,alapos stratigrafiai vizsgálatait F erenczy megfigyeléseire basirozta. Idevágó beszámolóiban (4) és (5) kimutatja, hogy az Unió Wetzleri Dunkler tömeges fellépésével jellemzett szintek az alsó levanteicumba tartoznak. Ugyanitt leszögezi, hogy Vasvár és Dór oszló (= Pógányvölgy) molluszkái is ide tartoznak.

Feltűnők ezekben a faunákban a nagyszámú trópusi és xeroterm fajok, meg a felső-pontusi és alsó-levantei korú rétegek között mutatkozó diszkordancia; ezek azt bizonyítják elsősorban a vizsgált területen, hog}f a pannóniai sekély tóság a Kismagvaralföld déli öblében a felső-pontus végén gyorsan kiapadt és a kiszáradt térszínen száraz, sivatagi időszak denudációs munkája kezdődik meg.

Lényeges az, hogy az itt említett szerzők egybevágó megállapítása szerint a tóvidék kialakulása, a vízrendszerek stabilizálódása, az Unió Wetzleri szintbe tartozó molluszka-fauna elterjedése az alsólevanteicumba tartozik.

És mi a vasvári és a pogányvölgyi lelőhelyeinken találunk emlősöket, melyek nemcsak hogy szerepelnek a baltavári faunában, de ennek jelentős, sőt jellegzetes alakjai (Hipparion, Pró- Pdpreolus). Itt megleljük ugyanazt a molluszka-faunát, mely a baltavári csontos rétegekben otthonos.

Arról szó sem lehet, hogy a két kérdéses fajból adódó leletek bemosások legyenek. A csontos rétegeken fekvő fedő rétegek zavartalanok, sértetlenek voltak mindkét esetben!

Nézetem szerint ez a két eset is bizonyságúl szolgálhat arra nézve, hogy a dunántúli pikermi-i típusú faunák közül a vas-