Annales musei comit. Castriferrei sectio hist.-natur., a. 1928. / A Vasvármegyei Múzeum Természetrajzi Osztályának évi jelentése az 1928. évről (Szombathely, 1928)

Tartalom

33

megbetegedettje volt és ugyancsak megállapítja, hogy a Helvellákkal rokon Morchella nevű kucsmagombák nem hatnak mérgezőleg. — »Ha tehát — mondja dr. Moesz — valamely közigaz. gatási hatóság a papsapkagomba (== Helvella esculenta) piaci elárúsítását megtiltja, helyesen cselekszik, mert elejét veszi esetleges halálos mérgezéseknek.«----------Végül a legújabban megjelent magyar gombahatározó, Szemere László úrnak (Növényélet és kórtani állomás) jeles »Gombáskönyve«, mely címlapján dr. Mágocsy—Dietz Sándor egyetemi tanár és dr. Moesz Gusztáv nemzeti múzeumi osztályigazgató urak magas approbációjával dicsekszik, a papsapka- és kucsmagombák tárgyalása folyamán kb. 12 ízben szegezi le újra és újra a tényállást, hogy e gombafajok elkészítésénél a legnagyobb elővigyázatra van szükség és hogy ezek csupán leforrázva élvezhetők, az első forrázat vizét pedig el kell önteni.

Dr. Moesz, a helvellasavról előbb említett cikkében még a következőket írja: »A helvellasav, Cl2 H2, O7) kétbázisos sav, mely forró vízben, alkoholban és éterben könnyen oldódik. Az általa okozott mérgezési tünetek: hányás, ásítógörcs, a szervezet általános legyengülése, sárgaság, mely az első nap végén, vagy a második nap elején jelentkezik, véres vizelés, végül uraemia, mely a halálhoz vezet. A vesék barnavöröses színűek, duzzadtak, a bennük levő csövecskék tömve vannak szétroncsolt vérsejtekkel.«

így ezek után, azt hiszem, végleg elintézettnek tekinthetjük a »gombakérdés« ügyét és a tudás csak hasznát látta a tudományos eszmecseréknek, vitatkozásoknak.

*

Verfasser berichtet über einige Wandlungen in der Flora von Steinamanger (Szombathely): das Verschwinden von Pilzen infolge der Waldrodungen, dgl. von Veratrum nigrum, Gentiana asclepiadea, Orchis militaris, O. latifolia, Anthericum ramosum, Pirola minor, chlorantha, uniflora, die vor 30—35 Jahren noch vorkamen. Andere Pflanzen werden zufolge des Sammelns für Heilzwecke immer seltener (Centaurium umbellatum, Agrimonia eupatoria), während das fast völlige Verschwinden von Xanthium spinosum vielleicht mit klimatischen Ursachen zusammenhängt. Er schildert die Hauptrepräsentanten der Flora der Umgebung dieser Stadt, erwähnt dann die von Borbäs als G. ramiflora bezeichnete Form der G. asclepiadea, die Verf. noch als Gymnasialschüler entdeckte und über deren Konstanz er sich seither wiederholt überzeugte, da die Form, die sich von G. asclepiadea durch die auf kurzen Ästen sitzenden Blüten unterscheidet, Jahr zu Jahr am Hirschenstein und in Bernstein zu beobachten ist Die Pelorie von Linaria vulgaris fand Verf. bei Jóka, Erythronium Dens cam's am Berge Somló im. Komit Veszprém auf Bazalt, Cetarach officinarum in Komit. Nyitra am Berge Kostrin ober Tőkésujfalu auf Kalk. Ciitocybe gymnopodia kommt in der Umgebung von Szombathely stellenweise häufig vor und

3