Annales musei comit. Castriferrei sectio hist.-natur., a. 1928. / A Vasvármegyei Múzeum Természetrajzi Osztályának évi jelentése az 1928. évről (Szombathely, 1928)

Tartalom

26

Pneumonanthe, mig beljebb a zörgő haraszt között a Mahonia aquifolium és minit nagy ritkaság, a Chimophila umellata lep meg bennünket fényes, örökzöld levelekkel. Háborítatlanul lepi el, miként régen, úgy most is kultúra alatt álló fensíkjainkat ,a Hypericum humifusum és meg-megjelenik Borbás és Simonkai háborúskodásainak tanúja, a kis Galium parisiense is.

Szép árnyas erdeink újabban megritkultak, azért az edényes virágtalanok is ritkábban jelentkeznek szép csipkés leveleikkel.

A gyakoribb páfrányokon (Nephrodium filix más és Athyrium filix femir.a) kívül a Dryopteris lobata, Polypodium vulgare és Lycopodium clavatumot találjuk. A Szent István-park körüli nedves kőrakásokat aspleniumok (A. trichomanes, A. Ruta muraria) ékesítik, mig a Kálvária tájékán a Marchantia polymorpha májmoh simul az ősrégi kövekhez.

Még gimnazista diák koromban küldöttem fel dr Borbás Vince akkori egyetemi tanárnak a fecske tárnicsnak (Gentiana asclepiadea) egy általam felfedezett sajátságos alakját, a Gentiana ramiflora Borb.-t (floribus in axillis foliorum pedunculatis), melyet akkor a tanár úr a Természettudományi Társulat növénytani szakülésén örömmel mutatott be a botanikusoknak. (Term. Tud. Közi—, 1894, 234.) Azóta hosszú idő telt el, s bár akkor még e növényben egyesek csupán apostasist sejtettek, ma már mindjobban beigazolódik fajbeli természete, mert azóta is évrőlévre nagyon szépen díszük1 e kecses növény a szarvaskői és borostyánkői erdőkben.

Talán itt lehetne megemlékeznem egy hasonló természetű kis tavaszi virágról, a Primula vulgaris v. caulescens Kochról is (Gáyer dr. Vasmegye Kultúregy. II. Évkönyve 1927. 254. 1.), melyet több ízben találok a szombathelyi szőlőhegyekben, sőt egy és ugyanazon helyen évről-évre ismét, mig végre legbiztosabb helyeimről a művelés alá vétel eltüntette.

A valódi apostasisnak igen szép esetét észleltem egy alkalommal (Jóka, Pozsonym. 1896.) a Linaría vulgárison. Az egés2 növény kizárólag szép, szabályosan részarányos, korsócskákra emlékeztető virágokat viselt, 4—4 sarkantyúval és ugyanannyi narancssárga inyduzzadással.

A Borbíás Vince és Degen Árpád európai hírű egyetemi tanárok magas társaságában eltöltött kedves éveknek — csak a legnagyobb hála és szeretet hangján említhetem neveiket — igen