Krisztin Ernő szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Múzeum III. Évkönyve (Szombathely, 1929)

KRISZTIN Ernő: A Kultúregyesület működése 1927. szeptemberétől 1929. júniusáig

A Kultúregyesület működése 1927. szeptemberétől 1929. júniusáig. Irta: Dr. Krisztin Ernő. Minden intézménynek, amelynek működési köre széles flétegek érdekeit érinti, nemcsak alapszabályokban előírt kötelessége, hanem pragmatikus fejlődésiének elengedhetetlen feltétele, hogy aiunkaszakaszainak határkövénél egy pillanatra megálljon és multbatekintő seregszemlével latba vesse fáradozása eredményeit, hogy a belőlük leszűrt konklúziókkal simábbra hengerelje a jövő útját és esetleges tévútjairól visszatérve, határozottabb irányban keresse kitűzött célj<a végső állomását. Egyesületünknek koncentrált tevékenysége erős kapcsolatokkal szövődik bele a magyar művelődés mindmegannyi ágazatába és nincs a kultúrának olyan területe, amelynek megművelésében nem venné ki derekasan a maga részét. Mindenütt ott van és áldozatos lélekkel töri fel a magyar ugart, hogy a nemzet vállvetett munkájából, amennyire anyagi erői megengedik, részt kérjen és tehetségéhez képest egy-egy téglával hozzájáruljon a magyar kultúra templomának felépítéséhez. Múzeumában lassú, szívós munka folyik, de első percre talán a futólagos szemlélődő nem fedez fel benne olyan életenergiát, mini a napilapok hasábjain gyakrabban szereplő Kultúregyesület változatos életmegnyilvánulásaiban. De hiszen ez a múzeumi munka természetében rejlik, amely a világtól kisslé félre vonultán, hangyaszorgalommal, nagy \ tárgyszeretettel, aprólékos elmélyüléssel és nemes idealizmussal nem a mának, nem a pillanalyni sikerért dolgozik, hanem a jövő okulására menti meg a multat és őrzi meg a jelent. Ez a nagy önfeláldozást jelentő munkálkodás jellemzi az elmúlt "két évbetn is a vasmegyei múzeum minden tárának fáradhatatlan és szakavatott őrét, akiknek működéséről azonban nem az én feladatom beszámolót mondani. A Kultúregyesületnek mind a négy szakosztálya 1927 őszén is széles alapokra fektetett programmal kezdte meg működését. Ha talán itt-ott nem váltak valóra reményeink, nem a szakosztályok tuzgóságán és elismert munkakészségén múlott, hanem a józan okosság, előrelátás és pénzügyi megfontoltság szava óvott meg bennünket olyan rendezésektől, amelyek magas színvonaluk mellett is anyagilag kockázatos vállalkozást jelentettek volna.