Krisztin Ernő szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Múzeum III. Évkönyve (Szombathely, 1929)
GÁYER Gyula - BENDA László: E) Természetrajzi tár
40 E) Természetrajzi tár. I. Növénytani gyűjtemény. A 2454 lapból álló s. növénytani gyűjteményünk alapját képező Waisbecke r-P i e r s- féle vasmegyei herbáriummal szemben a gyarapodás a következő: Herb arium hortense (Vasm. kerti növényei): 821 lap; botanikai képgyűjtemény: 747 kép, 222 negatívum; dendrologiai gyűjtemény: 402 drb. (ebből 156 törzsszelvény; 188 termés és mag; 58 pathologiai anyag); mezőgazdasági gyűjtemény: 154 drb.; phytopalaeontologiai anyag: 66 drb.; Vasvárm. természetrajzi irodalma: 137 drb. (131 nyomtatvány, 6 térkép), összesen: 2549 drb. 1923 óta tehát a nö"vénytani gyűjtemény anyaga megkétszereződött. Bár az anyagi nehézségek miatt a munka sok esetben nem terjedhet tovább, mint szinte csak jelképies megjelölésére egy-egy iránynak, melyben a vidéki botanikus múzeum típusát kifejleszteni kellene, mégis kiemelhetjük a fotografikus gyűjteményt, mert a Vasvármegyei Múzeum volt országunkban az első, mely ilyen jellegű rendszeres gyűjteményt létesített s a maga kutatásának területét képekben rendszeresen feldolgozta. E gyűjteményt már számos szakember és tudományos intézet vette igénybe. Adományokkal újabban gyarapították: Kissné dr. Kovács Margit és V é g h Hanna úrnők, báró B a i c h Mihály, Ha lasy Viktor, H o d á s z y Iván, Pénzes Antal, B a u m ö h 1 Vilmos, Pecséth Károly, dr. R é d 1 Rezső, dr. V i s n y a Aladár urak, különösen pedig dr. Vajda Ernő és Fodor Ernő urak (előbbi 27 drb. nagyméretű fényképpel, utóbbi számos, főleg vasmegyei felvétellel). Külön kiemelem még a múzeum dendrologiai anyagából a sárvárrábamelléki ,,nagy banyafa" (Quereus pedunculata) felsőbüki Nagy György úr által ajándékozott törzsszelvényét, mely (kéreg nélkül) 230—464 cm átmérőjével és 347 évgyűrűjével méltán állítható a Bot. Közi. 1906, 98. o. ismertetett törzsszelvény mellé. A múzeum feladatának tartjuk a megyei ílórakutatás további folytatását, mert az ilyen jellegű munkának soha sincsen vége, de nem azért, mintha e területen (beleértve megyénknek osztrák fennhatóság alá került részeit is) a kutatást csak most kellene kezdeni. Hangsúlyozzuk ezt azért, mert a „Burgenland" című folyóiratban Amon Rud. (Wien) ezt a vidéket mint florisztikailag még alig ismert vidéket tünteti fel.* A valóság ezzel szemben az, hogy a volt osztrák-magyar monarchiának kevés része van, mely ennyire alaposan át volna kutatva s hogy ez így van, az * „Das südliche Burgenland ist floristisch und faunistisch noch recht wenig bekannt" (Burgenland, 2. évf , 1928 — 9, 96. o.), majd Felsőlövő vidékéről : „eine floristisch wenig bekannte Gegend" (97. o.).
