Várady Imre szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Muzeum II. Évkönyve (Szombathely, 1927)
VÁRADY Imre: A Kultúregyesület működése 1925. októberétől 1927. juniusáig
6 irodalmi, tudományos és népművelő előadásaival, hangversenyeivel és kiállításaival a Kultúregyesület a város közönségére gyakorolt. Amikor jelen évkönyvünkben e hat év bármelyikénél is elevenebb működésről, pezsgőbb életről és jelentősebb eredményekről számolhatunk be, nem szabad megfeledkeznünk a kezdet nehézségeivel viaskodó, talajlazító munka érdeméről, mely elsősorban Kapi Bélát, idei aratásunk bőmarkú magvetőjét illeti. Mielőtt azonban e vetés kikelhetett volna, majdnem egy esztendő telt el tétova bizonytalanságban, melyet az elnök távozása, az egyesület legbelsőbb életének ezzel járó megrázkódtatása, személyének pótolhatatlansága s az általános elkedvetlenedés okozott. Ebben a szomorú időszakban jóformán egyébre sem szorítkozott a vezetőség gondja, mint hogy a közelmúltban történt beszerzésekkel vállalt anyagi kötelezettségeinek eleget tehessen s a muzeumi munka zavartalan folytonosságát, mely az egyes tárak őreinek szünetlen buzgósága mellett szintén csak pénzkérdés volt, biztosithassa. Az elnök lemondása kínos visszhangokat keltett a város társadalmában, különböző táborokra tépte az egyesület eddig homogén közönségét és igy anyagilag kilátástalanná tette rendezéseit. Az eddig bevált módon, előadásokkal, hangversenyekkel, a társadalom áldozatkészségének igénybevételével lehetetlen volt a szükséges jövedelemhez segíteni az egyesületet. Egyetlen biztos jövedelmi forrásul helyiségeinek bérbeadása kínálkozott, ehhez volt tehát kénytelen hónapokon keresztül folyamodni. Hangversenytermét tánctanfolyamok céljaira engedte át vagy idegen rendezéseknek, kiállításoknak stb. adott — legtöbbször kedve és elvei ellenére — otthont. E főleg gazdasági tevékenységben érdemes részt vett Gyulai Imre igazgató-gondnok, akinek önzetlen fáradozása az előző években is már őszinte hálára kötelezte az egyesületet, melynek kötelékéből csak 1926. januárjában távozott, amikor a Zeneszerzők és Szövegírók Országos Egyesülete dunántuli körzetigazgatójává választotta meg. 1925. év őszén csak egyetlen alkalommal, az október 6-i gyászünnepéllyel lépett az egyesület a nyilvánosság elé s bár az előkelő müsorú rendezés általános elismerésre talált, a szokásos idénykezdő ünnepség január 6-ig folytatás nélkül maradt. E napra hivta meg az egyesület Stéfániai Imre zongoraművészt, ő szólaltatta meg szépsikerű estéjén először az egyesületnek pár hónappal előbb beszerzett kitűnő hangversenyzongoráját. Egy liceális előadás, melyet a régi Sopron, Kismarton és Eszterházáról január 10-én tartott dr. Csatkai Endre iró és egy kamarazene-délután a követ-