Várady Imre szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Muzeum II. Évkönyve (Szombathely, 1927)

VÁRADY Imre: A Kultúregyesület működése 1925. októberétől 1927. juniusáig

Í8 mét Wagner Géza festőművész 1926. április folyamán rendezett pasztell és kerámiái kiállítására, a következő hónapban Krusnyák Károly festőművészt támogatta pompás kiállítása létrehozásában, juniusban pedig a Nemzeti Szalon művészeinek engedte át helyiségeit. E kiállításnak nagy nevelő hatása félreismerhetetlen. A közönség érdeklődése alkalomról-alkalomra nagyobb lett, s a műízlés előnyös változása és vele együtt a régóta ellankadt vásárló kedv újraéledése különösen egy jeles mesterek alkotásaiból rendezett vásár alkalmával — ez év tavaszán — volt megfigyelhető. Mig a képzőművészeti szakosztály ilyetén csak részben tudott hivatásának eleget tenni, a joggal elvárhatónál is nagyobb tevékenységet fejtett ki a közművelődési osztály, amelynek elnökét, az egyesületi főtitkárt, dr. Krisztin Ernő leánygimnáziumi tanár, szakosztályi alelnök támogatta sokoldalú munkájában. Erre a szakosztályra hárult a városi iskolánkívüli népművelési bizottság határozatából a népművelés összes feladatainak elvégzése. Mindenekelőtt az analfabéta tanfolyam sikere érdekében kezdett széleskörű propagandát. Hogy ennek nem volt kellő eredménye, az magyarázza, hogy a város analfabétáinak több mind 90°/o-a meglettkorú, vagy épen öreg ember — főként nő, — akiknek már sem kedvük, sem módjuk, de még szükségük sincsen ifjúságuk mulasztásainak pótlására. A fiatalabb nemzedék analfabétái közül is főként a katonai kötelékekbe tartozók voltak hozzáférhetők. Ezek számára rendezett tanfolyamunk 1926. november 29-től 1927. március 29-ig tartott. Résztvevőinek száma 15, előadója Wernitz József gyógypedagógiai tanár volt, akinek 80 órán át nagy szakértelemmel és szeretettel folytatott munkáját meglepő siker koronázta. A tanfolyammal egyidőben kezdődtek népies ismeretterjesztő előadássorozataink is. Ezek rendezésében a múlt év tapasztalatai alapján új rendszert követett az egyesület. Nem arra igyekezett — az általános szokás szerint, — hogy a körülbelül azonos műveltségi fokon álló, de különböző foglalkozású érdeklődőket egy terembe gyűjtse többé-kevésbé jól megválasztott tárgyú előadások meghallgatására, hanem a foglalkozások szerint s rendesen valami körben, testületben is együvé tartozó rétegeket saját otthonukban kereste föl előadóival, az előadások tárgyát pedig az egyes körök vezetőségével egyetértőn a hallgatóság sajátos érdeklődési irányának megfelelőleg állította össze. így egyszeribe népszerűvé és az eddigieknél többszörösen látogatottabbakká váltak ismeretterjesztő liceális rendezései. Közülük szorosan szakirányú a Szombathelyi Gazdaszövetségben rendezett, 60 előadásból álló sorozat volt,