Várady Imre szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Muzeum II. Évkönyve (Szombathely, 1927)

Régészet - NAGY Lajos: A savariai kapitóliumon 1791-ben talált mozaikpadló

A savariai kapitóliumon 1791-ben talált mozaikpadló. Irta: Dr. Nagy Lajos (Budapest). Róma nagyságának egyik bizonyítéka, hogy mindazokon a helyeken, ahol hódító légiói megfordultak, elhintette a római civilizáció magvait. Minél általánosabb lett az újonnan meghódított helyeken a civilizáció és szélesebb réteget tudott megnyerni, annál jobban fejlődhetett ki a provinciális művészet. Oswald Spenglernek megkapó és lebilincselő megállapítása a kultúrák és civilizációk egymáshoz való viszonyáról — bár tételének jelentős módosításával — sehol sem lel oly váratlan támogatást mint akkor, midőn Róma és Itália kultúráját a provinciákkal hozzuk kapcsolatba. (1.) A hódító légiók nyomában szervezkedő római civilizáció elterjedésének gyorsaságát a közigazgatás geniálisan megszervezett egységében kereshetjük, mely a legszélsőbb helyeket is rögtön be tudta kapcsolni az államszervezet gépezetébe. A római birodalom civilizációjának egyöntetű jellege mellett azonban feltűnő a provinciák művészetének szövevényes volta, egymástól eltérő termelése, mert kialakulásuk nem futotta be mindenütt egyazon útat. Ha nem szorítkozunk az emlékanyagnak elszigetelt, leíró megfigyelésére, hanem a nagy összefüggéseket keressük, akkor a legelrejtettebb tartomány művészetének tanulmányozása is tartogat meglepetéseket számunkra. Meglátjuk, hogyan éreztetik hatásukat a különböző központokból kiáramló kultúrhullámok, s mint eredményez a különböző hatások találkozása új szint és új formákat egyes vidék művészete számára. S Róma kultúrális szerepe ekkor fog kibontakozni a maga teljes valójában. A dunamenti, nyugateurópai é- észak-afrikai tartományokban Róma teremti meg a modern értelemben is elfogadható civilizációt, ez utóbbi által előkészített talajon életrekelő helyi művészet ennek függvénye, de nemcsak a politikai központból, Itáliából táplálkozik, hanem a nagy birodalom különböző világvárosaiból kiáradó hatásokat is magába olvasztja. Innen annak a magyarázata, hogy a római birodalom provinciáiban a civilizáció egységessége mellett a művészi jelleggel bíró emlékanyag ellentétes vonásokat, az egymástól távoleső központok és különböző korszakok stílusaiból és formakészletéből a keveredésnek változatos példáit szolgáltatja. Ez áll a provinciák dekorativ művészetére is. A pannoniai-római épitészetnél szereplő díszítéseknél világosan felismerhetők a különböző hatások, idegen kölcsönzések nyomai. Megállapíthatjuk, hogy a díszítő elemek között időnként szorcs összefüggés állott fenn. Leg>