Várady Imre szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Muzeum II. Évkönyve (Szombathely, 1927)

Szépirodalom és irodalomtörténet - PÁVEL Ágoston: A Hunyadiak a délszláv népköltészetben

117 szlovén népballada

1) pedig Hunyadi János fogságát Mátyás királynak tulajdonítja, ami a szlovénoknál érthető is, mert náluk Szibinyáni Jankó helyett kralj Matjaz lett nemzeti hőssé, népmesék, balladák és közmondások kedvenc alakjává. A szlovén ballada szerint Mátyás negyedik török háborúja alkalmával fogságba kerül; a szomorú fogság ridegségét a szultán fiatalabbik leánya, Marjetica enyhítgeti s megígéri Mátyásnak, hogy kiszabadítja, ha őül veszi. De Mátyás azt mondja, hogy otthon már van felesége, ki háromszor szebb s fiatalabb nála s így nem veheti el, megígéri neki azonban, hogy öccsével veteti el, kinek neve szintén Mátyás s aki szintén koronát visel.

2) Ebben a szép balladában nyilván azt a tényt őrizte meg a költői hagyomány, hogy Hunyadi János Brankovics fogságában a szabadulás fejében megígérte a deszpotának, hogy Mátyás fiát Brankovics unokájával, Erzsébettel esketi össze. Evvel a történeti ténnyel a szerb hősi dalok is sokat foglalkoznak. Nagyon érdekesek azok a költemények, melyek az 1001 éj meséibe illő fantáziával tündérekkel, jó vagy rosszindulatú vitákkal hozzák kapcsolatba hősünket. Egyszer a tündérek játszóhelyén üti fel sátrát Jankó, elfogja a berzenkedő és fenyegetődző tündért s csak akkor bocsátja szabadon, mikor az fegyverbarátságot ajánl s három varázsfüvet mutat neki: az egyik attól jó, hogy a társaságban mindenki tisztelje-becsülje, a másik, hogy kardja úgy aprítsa a törököt, mint a répát, a harmadiktól pedig fia születik kedvesének.

3) Krali Matjaz v turski ieci (M. király török fogságban.) 2) „Dorna imam brata mlajsega, I on Matjaz je, kakor jaz, Lepő krono ima, kakor jaz, Tega Matjaia hocem dat, Ak' hoces ga Marjetica vzet." (Van otthon egy öcsém, ő is Mátyás, miként én, szép koronája van, miként nekem. Ezt a Mátyást akarom neked adni, ha el akarod venni, Marjetica). 3) Sibinjanin Jankó u narodnim pesmana 30. 1. A gyönyörű költeményből hadd álljon itt mutatóba a hat első sor: „Sátor penje Ugrin Jankó, Ni na nebo, ni na zemlju, No na grani od oblaka, Na vilino igraliáte, A na vucje zijaliste Na junaőko razbojiste." Rögtönzött magyar fordításban: Sátort ütött Ugrin Jankó, (= Magyar Jankó), Nem a földre, nem az égre, De egy felhő legszélére, Tündérek játszóhelyére, Ordas farkasok fészkére, Vitéz hősök harcterére.