Várady Imre szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Muzeum I. Évkönyve (Szombathely, 1925)

[MISKE Kálmán:] I. Régiségtár

53 temény, üveggyöngy és borostyánkő piperék gyűjteménye. A szekrény másik oldalán a római ifjak nyakát ékesitő bulla; csatok, kulcsok, bronztűk és az orvosi eszközök gyűjteménye, ugy végre apró cseprő más bronzokat. A teremben külön állványon bárom ainphora áll, az ablak mélyedésekben ólom sarkophagok (egyike maskokkal diszitett). A középen álló szekrényen, ugy a falon elhelyezett polcokon kisebb kőszobrok töredékei. Az egyik ablak előtt vasszerkezetű alacsony üvegszekrényben nyerte egyenlőre, míg alkalmas lokalitás hiányzik, szerény elhelyezését a nurnismatika, melyre még később visszatérek. A gyűjteményt uj felállításában rendezte Dr. Tompa Ferenc, nemzeti muzeumi hozzánk beosztott segédőr Horváth Tibor Antal segédkezésével. Leltárát Horváth Tibor Antal fektette fel dr. Tompa közreműködésével. III Népvándorláskori Alosztály. Gyűjteményünkben népvándorláskori leletek hosszú időn át vármegyénk területéről alig voltak. így ezen kort régiséggyüjteményünkben idegenből jött leletek képviselték. Ezek egyrészt a Lipp Vilmos által a „régészeti egyesületnek" testált „keszthelyi" és ugyancsak az általa megszerzett „csornai sirlelet" voltak. Már már le is mondtunk ama reményről, hogy gyűjteményünk e részében számottevő vasmegyei anyagunk legyen, mikor is szerencsés véletlen révén dr. Tompa Ferenc muzeumi őr arról értesült, hogy Szombathely közelében fekvő Kis és Nagyasszonyfalva helyiségek határában leletek fordulnak elő. Utánjárására sikerült néki Soós Lajos és valamivel később Horváth János asszonyfalvi lakósoktól néhány leletet megszerezni. Ezen leletek rendkívüli nagy jelentőségét azonnal felismerte; gróf Mikes János megyéspüspök bőkezű anyagi támogatása következtében pedig ama szerencsés helyzetbe jutottunk, hogy még ezen felfedezési évnek nyár elején, 1922-ben Asszonyfalván próba ásatást rendezhettünk. E próba ásatást dr. Tompa és Horváth Tibor Antal vezették, kik is megállapították, hogy ott egy kiterjedt népvándorláskori sirmezővel állunk szemben. Nem akarván a lelőhely szakszerű ismertetése elibe vágni csak azt akarjuk itt egyenlőre megjegyezni, hogy a leletek igen kora népvándorlás idejére visznek vissza. Ma már száz és néhány sirt tártunk fel, érdekesebbnél érdekesebb leletekkel. A szakszerű ásatásokat állami hozzájárulással 1923-ban és 1924ben végeztük. Sajnos ezeket közbenjött akadályok következtében, bár az ásatási összeg állami subventióját megkaptuk, ez évben nem állott módunkban folytathatni. E bár még kicsiny, de érdekes és értékes gyűjtemény felállítási helyét a III. számú teremben nyerte, hol is a római alosztály terméből