Várady Imre szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Muzeum I. Évkönyve (Szombathely, 1925)
GÁYER Gyula: Vasvármegye fejlődéstörténeti növényföldrajza és a praenoricumi flórasáv
36 gat felé való terjedése pedig még nem következett be. Ennek a stádiumnak ma már csak maradványait szemlélhetjük. Ma a pannonikus flóra steppe-elemei a kis Alföldön keresztül széles sávban nyomulnak be a Bécsi Medencébe. A Bécsi Medencét alpesi flóraelemei (Moosbrunni láp etc.) ellenére ma nem tekinthetjük egyébnek, mint a pannonikus flóra egyik öblének. Éppen ezért nem követhetjük H aye k-et, amikor Pflgeogr. d. Steiermark c. müvében és már előbb (Die pflanzengeographische Gliederung Österreich-Ungarns: Verh. zool. bot. Ges. Wien, LVII, 1907 [223 sq.].)megkülönbözteté8 nélkül foglalja össze „Präalpiner Gau M nevén az Alpesek salzburgi, felső-, alsó-ausztriai, keletsteyer és nyugatmagyarországi előterét, mert a többi területet nem is emlitve, egyfelől az alsóausztriai, másfelől a (keletsteyer és nyugatmagyarországi=)praenorikumi flórasávok között lényeges és pedig fejlődéstörténeti különbség van. Az Alpesek hatása alatt áll mind a kettő, de amig a praenorikumban emellett déli befolyás érvényesül, a keleti elemek szerepe ellenben jelentéktelen, addig a Bécsi Medencében éppen a keleti befolyás rendkívül erős. >Hayek Pflgeogr. Steierm. 178. — 2Hayek 1. c. szerint = N. stelliflorus Sch ur. — 3Murr MBL. 1906, 267. Mályusz szerint, aki ez előfordulást már az 1890-es években ismerte, különösen sok van Belatinc és Melinc között egy nedves réten, ahol a Mókus-patak eltűnik. — *Boros TTK. 1924, 106. — 5A steyer praenorikum szélén, Pettau mellett is előfordul, — ^Vasmegyében csak ez az alakja ismeretes. — ?Gáyer, Természetvédelem és keleti kultura: Bp* Hirlap, 1923, nov.; TTK. Pótf. 1922; Ambrózy-Migazzi István gróf, Bot. Közi* 1923. — 8Azt hisszük ugyan, hogy Linné Th. minus-a nebula coerulescente azt az alakkört jelzi, melybe ez a növény is tartozik, de egyelőre alkalmazzuk a Jávor ka Magy. Flórájában használt nevet. — sOstöyasszonyfa mellett és pedig egy kisvirágu gynodynamus alakban isi — 1 0A felsorolás Hayek művein alapul. Nem emiitettük itt a hegyvidék belsőbb részeiben létező flóraszigeteket (pl. Puxberg bei Teufenbach), melyek tárgyalása igen messze vezetne. — nA Scorzonera hispanica Borb, Vasm. fl. 19/. aligha terem Kőszegen, Waisb. sem találta s az adat valószínűleg a Szabóhegyen előforduló feltűnően széleslevelü alakra (f. perlata, foliis 22 cm longis, 13 cm latis, late ellipticis) vonatkozik. — i2ßorb. 1. c. 207; Waisb. Kg. növ. 34. — J3partibus omnibus plantae, etiam foliis, praesertim superioribus et calyce crebre glandulosis. — 1 4E faj nomenklatúrájára 1. Beck G., Vegetationsstudien i. d. Ostalpen III (1913), 179. — i5Verh. z. b. Ges. Wien, 1920 (187), 1921 (18). — ^Erd. jel. fák és cserjék 1912. — nÖBZ., 1923, 1—43. — »8MBL 1917, 75. — i9Hay. Pflgeogr. St. 137; C. Sprenger MDDG., 1916, 100, 104. — 20Q e Sztenye és származékai: Föld és Ember, 1922, 62—64, — 2iBodányi Ö.: Szombathely város fejlődése, 1910, 34. — 22A korábban elterjedt nézettel szemben, hogy az ősember nyersanyagát ide máshonnan hozta, Ben da László kutatásai alapján kétségtelen, hogy az ércek ott helyben megvoltak. A Bányaoldal név ma is még ennek emlékét őrzi. — ^Mályusz Egyed kir. tsz. tanácselnök közlése. — 24Mikola Sándor tanár közlése szerint a fák között ma legnagyobb a kerkaszabadhegyi, melynek kerülete 825 cm. Néhány évvel ezelőtt Gyanafalván a vihar döntött le egy korhadt öreg gesztenyét, melynek odvában 6 ember elfért és melynek kerülete 12 m volt. — 25Hay. 1. c, 133. - 26ÖBZ. 1923, 377—393. — 27Fekete-Blattny 1. c. 104. —
