Várady Imre szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Muzeum I. Évkönyve (Szombathely, 1925)
GÁYER Gyula: Vasvármegye fejlődéstörténeti növényföldrajza és a praenoricumi flórasáv
30 ! Ii déli kisérő eleme itt a Gentiana tergestina 5 0. Az előnyomuló, majd visszahúzódó flórafejlődés két különböző stádiumát mutatja a két kép : egyik helyen a subalpinus, másik helyen a xerothermikus flóra túlsúlyával. A norikum, praenorikum és Bakony viszonyához értékes adatokat szolgáltat a Rubus genus is. A vasmegyei norikumban és a praenorikum nagy részében 5 1 a mirigyes szedreknek sokszor alig kibogozható sokasága lép fel. A praenorikumban azonban a R. hirtus és általában az Euglandulosi csoport tagjainak szerepe kisebb lesz, viszont a déli elemek (R. tomentosus, bifrons, discolor) szerepe lényegesen erősödik. A Bakonyban a némileg (kivált a /?£űftf/a-féleségekben) megfogyatkozott alaksokasághoz olyan jellegzetes, szisztematikailag élesen elkülönült és nagy területen nagy mennyiségben előforduló endámismusok jönnek, minők a R. balatonicus és R. bakonyensis 5 2. Természetes, hogy az átmenet a praenorikum és Bakony között nem mindenütt olyan hirtelen, mint a gyenesdiási mészdombon. Hogyha nem itt lépünk a nyugati Bakony területére, hanem Szőllősvindornya felől a Kovácshegy hosszú bazaltgerincén haladunk Zalaszentlászló felé, a vegyes erdő (Quercus Robur, sessilis, Cerris, Carpinus, Castanea) és a bükkös flórájában alig látunk különbséget a praenorikum erdeinek flórájával szemben. A Primula acaulis. Ranunculus lanuginosus gyakorisága a nyilt helyek Moenchia-ja ugyanazt a képet idézi fel. Mindazonáltal a Campanula rapunculus, Glechoma hirsuta, Rubus balatonicus és Allium ursinum elárulják a nyugati Bakonyt. 5. A. déli elemek utja a praenorikumban Az eddigiekből a következő tények nyilvánvalók: 1 A praenorikumtól délre, a windischgraz-luttenbergi vonal folytatásában terül el a steyer-horvát silvosopannonikus flóra, melynek déli elemei részére a norikumig terjedő alacsony dombvidék az észak felé vezető természetes utat jelenti. Ez a dombvidék a Dráva (160 m), Mura (180 m) és Rábá-tól (240 m) beszegett három lépcsőfokon épül fel 5 3 és a déli növények vándorutja elé számottevő akadályt nem gördit. — 2. A norikumnak magának is vannak azonban régi déli elemei, ilyenek a Borostyánkő szerpentinvidéke körül csoportosuló fajok s különösen a praenorikum északi határvonalán sorakozó xerothermikus elemek s ezek közül sok faj a praenorikumba e helyekről, tehát észak felől juthatott és jut. — 3. A praenorikumhoz kelet felől csatlakozik a Bakony, mint a silvosopannonikus flóra északibb tagja számos karsztnövénnyel. Ezeknek vándorutja a zalai dombvidéken át kelet felől visz a praenorikumba. Vizsgáljuk most sorban az egyes utakat. A déli fajok egy része az emberi kultúrától megbontott területeken (vetések, vasúti töltések, utak mentében, kőfejtőkben,) vagy a száraz és gyér növényzetű kavicsdombokon terjed észak felé. Ilyen Grleichenberg
