Várady Imre szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Muzeum I. Évkönyve (Szombathely, 1925)

UJVÁRY Ede: Vasvármegye és Szombathely Város Kulturegyesületének története

XXI hogy a hangversenyrendezések, bár számszerint és művészi színvonal tekintetében méltó folytatását képezték a mult évi hasonló tevékenységnek, a város ezirányu szükségleteit nem voltak képesek kielégíteni. Rövid, sikeres szezonkezdet után az egyesület vezetőségén kivül álló okokból kéthónapos kényszerű szünet állott be az 1924. február elején rendezett emlékezetes Schubert-estig, melyen Statzenberg Vencel karnagy buzgóságának és szakértelmének eredményeként a szimfonikus zenekar ismét fényes sikert aratott. A folytatólag rendezett koncertek és kulturesték közül a centenáris Vas Gereben és Madách-ünnepségek emelkednek ki különösen. A munkásgimnázi'im hallgatóinak száma is megfogyott. Az előző év három osztályával szemben most csak a második és harmadik évfolyamon folytatódhatott a tanítás, mert a népművelési törvény szellemében szervezett munkásgimnázium nem alakulhatott át polgári iskolai vizsgákra előkészítő kurzussá, a tanulásra vállalkozó ifjabb munkásság pedig lehetőleg iskolai bizonyítvánnyal tanúsított „végzettség" megszerzésére törekszik s azonnal hátat fordított a muukásgimnáziumnak, amikor egy kifejezetten iskolai magánvizsgálatokra előkészítő tanfolyam létesült a városban. Népművelési politikánknak tanulságul szolgáló tény, hogy ez utóbbi tanfolyam, egy évi sikeres működés után, lehetetlenné tette a munkásgimnázium további fönntartását. Am ha kifelé kevésbbé mutatósan is mult el az 1923—24. esztendő, az egyesület állandóan dolgozott, sok régi hiányt pótolt, sok uj lehetőséget alapozott meg és az év munkájának ez az előkészítő, az alapépítményeket kiegészítő és tatarozó jellege különös megemlítést érdemel. Elhanyagolt, évek óta alaposan ki nem tisztított épületét teljesen rendbe hozta, apróbb, de szükséges s a ház hasznavehetőségét jelentékenyen növelő átalakításokat végeztetett, a réginél jóval nagyobb és tartósabb dobogót szerzett be s ehelyt fel sem számlálható sorozatát eszközölte a régen nélkülözött kisebb befektetéseknek. Anyagi gyarapodását nem kis részben Gyulai Imre fáradhatatlan buzgalmának köszönhette, aki körültekintő és lelkes propagandájával az egyesület barátainak és jótevőinek számát tetemesen szaporította. A szervező képességeiről alig néhány évi szombathelyi tartózkodása folyamán közismertté vált Gyulai Imrét 1923. augusztusában, mikor dr. Tompa Ferencnek a Nemzeti Muzeumhoz való visszatérése után Horváth Tibor Antal, a régiségtár eddigi őre, lett a muzeum helyettes-igazgatója, a Kulturház gondnokává választotta meg az egyesület. Gyulai Imre nemcsak vállalt ügykörét látta el a leggondosabban, hanem az egyesület anyagi talpraállitásáért megindult munkában is mintaszerű önzetlenséggel, eréllyel és kitartással működött közre. Erdemei elismeréséül az egyesület már 1924. januárjában az igazgató-gondnoki ciraet adományozta néki s lényegesen kiszéle-