Várady Imre szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Muzeum I. Évkönyve (Szombathely, 1925)

UJVÁRY Ede: Vasvármegye és Szombathely Város Kulturegyesületének története

XIX rajzi tárának tudós alapitójáról s javaslatára a közgyűlés elhatározta, hogy emlékének megörökítésére az egyesület meg fogja festtetni arcképét, nevét pedig a muzeum előcsarnokában lévő márványtáblába véseti az egyesület jótevői közé. A határozat kivitelét a mostoha gazdasági viszonyok sajnos mindmáig nem engedték meg, ám Chernel István emléke a festett képnél elevenebbül él abban a nagyarányú kutató és gvüjtő munkában, melyet immár több mint három év óta folytat a természetrajzi tár uj őre. Mennél több irányban haladt előre a muzeum rendezése, régi hiányok pótlása, uj anyag gyűjtése, annál tetemesebb költségébe is került természetesen az egyesületnek. E mellett nagyobb arányú tatarozási munkálatok és átalakítások is mind sürgősebbekké váltak. Az állam, vármegye és város támogatása mellett eddig is jótékony adományokra szorult egyesület ezért elhatározta, hogy programjának és a szerveze-, tében rejlő erőknek minél teljesebb érvényesítésére szükséges anyagi eszközöket széleskörű gyűjtő-akcióval kisérli meg előteremteni. A megye tőkéseihez és birtokosaihoz juttatott körlevelei nem is maradtak visszhang nélkül, szép eredménnyel zárult a helybeli tagok, főként tisztviselők közt lefolytatott gyűjtés is s az uj pénztáros, aki 1922. tavaszán százezer koronányi adóssággal vette át a pénztárt, ugyanez év szeptemberében már kétszázezer koronát fizethetett le e^y Bösendorfer-zongora árából, melynek nagyobb felét (350.000 k-t) Katona József közbenjárására öt szombathelyi takarékpénztár előlegezte az egyesületnek. Körülbelül egy év múlva mind az öt bank elengedte követelését s a zongora az egyesület tulajdonává lett. Az egyre rosszabbodó gazdasági viszonyok arra késztették az egyesületet, hogy rendezései körül is mind nagyobb gondot fordítson anyagi érdekeire s a kulturális szempontok változatlanul szigorú szemelőttartása mellett a hangverseny és kulturestélyek rentabilitását is föltétlenül biztosítsa. E végből egy propaganda-bizottság szervezése látszott célszerűnek és e bizottság néhai kisvárdai Papp Imre, a Szombathelyi Takarékpénztár vezérigazgatójának elnöklete alatt buzgó és eredményes tevékenységet fejtett ki a közönség megszervezése és ez által a hangversenyek anyagi sikerének biztosítása tekintetében. Az 1922-23. évi koncertrendezések több mint százezer koronányi tiszta jövedelemhez juttatták az egyesületet s emellett tekintélyét és népszerűségét is növelték, aminek jótékony hatása a kevésbbé csillogó, de tán mélyrehatóbb fontosságú más rendezések növekvő arányú pártolásában jeletkezett. A Petőfi-centenárium alkal mából tartott kulturestéhez fogható sikere évtizedek óta nem volt Szombathelyen irodalmi rendezésnek s a maga nemében ugyancsak páratlan érdeklődéssel találkoztak a Petőfi élete, művészete és világirodalmi