Fraknói Vilmos: A szekszárdi apátság története. (Budapest, 1879)

A királyi adománylevél kiemeli, hogy a Trautsohn család az 1609-ik évi országgyűlésen a magyarországi indigenák sorába emel­tetett, és hogy tagjai az ország körül kiváló érdemeket szereztek. Biztosítja továbbá az ifjú grófot, hogy Mérey halála után az apátság reá fog szállani ; és ehez csak azt a föltételt köti, hogy ha Mérey halálakor «a megkívánt kort még el nem érte, és így az apátságot a lelkiekben kormányozni képes nem volna, maga helyett, a hazai nyelvben jártas, alkalmas egyházi férfiút tartozzék rendelni».* Mérey már a következő évben kimúlt. Trautsohn gróf az apátság birtokába lépett, és megtartotta akkor is, mikor Bécs érseki székére emeltetett. Az ö kormánya alatt Szekszárdon új templom és plébánia­lak épült. 2 Halála után, 1758 tavaszán, Mária Terézia az apátságot RODT FERENCZ KONRÁD bíbornoknak, constanzi bíbornok-püspöknek adomá­nyozta; tekintettel azon érdemekre, melyeket ősei a török elleni hadjá­ratokban szereztek — egyik csatában kilenczen estek el a család tagjai közöl — és azon szolgálatokra, melyeket ő maga is az osztrák örökö­södési háború idején a királynénak tett. 3 Ugyanakkor, mikor Rodt bibornok a szekszárdi apátságot elnyerte, érkezett meg XIV. Benedek pápa (1758. május 3-án bekö­vetkezett) halálának híre. Rögtön a conclavera kellett utaznia. Hogy az utazás költségeit előteremthesse, a királyné beleegyezésével, az apátság birtokaira 30,000 forintnyi kölcsönt vett föl, mely hat éven át, 5000 forintnyi részletekben, volt törlesztendő. A királyné egyébkint kijelentette, hogy ha a bíbornok ezen hat esztendő letelte előtt találna meghalni, az adósság a királyi kincstárt és nem az apátságot terheli. 4 Azonban Rodt tizenhét évig bírta az apátságot. 1775-ben halt meg. O volt az utolsó javadalmas apát. 1 Az i/i/. október 29-én kelt királyi adománylevél a királyi könyvben. 2 Az 1776-ik évi püspöki canonica visitatióban olvasható, hogy «Ecclesia, quae est honori SS. Salvatoris . . . dicata, per . . . J. Trautsohn super ruderibus antiquis ad formám gothicam aedihcata, tota sub fornice, in statu bono existit. Ad latus existit saeristia sub fornice, penes quam extant rudera alicuius sacelli, in quo dicitur Bela I sepultus.» 3 A királyi okmánylevél csak 1758. június 3-án van kiállítva. (Királyi könyv.) A jövedelmet május elsejétől élvezte. * Az 1758. június i-én kelt királyi irat a királyi könyvben. A kölcsönre vonatkozó tárgyalások a pozsonyi kamara jegyzőkönyveiben.

Next

/
Thumbnails
Contents