Vadas Ferenc emlékezete - WMMM Füzetek 1. (Szekszárd, 2015)

Szepesi László: ARC-ÉL

SZEPESI László ARC-ÉL 39

ARC-EL

Szepesi László riportja dr. Vadas Ferenccel,

2000. március 5-én

A napokban múlt hetvenéves, de örökifjú dr. Vadas Ferenc. Nem is tudom, minek szólítsam. Igazgató volt, osztályvezető, a megye művelődését irányította, képviselő, negyvenegy könyve jelent meg. Tehát azt is mondhatnám, hogy író. Mi volt életében a legfontosabb?

Mindig a legutolsó. Most a legkedvesebb könyvem ez a negyvenegyedik, amely az előző negyven születési körülményeit, fogadtatását, alkotáslélektani kérdéseit próbálja összefoglalni. Úgy készült, hogy millenniumi könyvemet is megírtam Szekszárd ezeréves névvilágáról. '99. augusztus 20-án a városi ünnepség keretén belül mutatták be, és akkor, a 2000. év felé közeledve úgy éreztem, hogy valamiféle egyéni leltárt is kell készítenem, számadást magam számára, netalán mások számára is. Akkor összeraktam egymás mellé azokat a könyveket, amelyeket negyven év alatt szerkesztettem vagy írtam. Amikor ezek összeálltak,

akkor előszedtem azokat az újságfolyóiratcikkeket, könyvben megjelent írásokat, amelyek erről a negyven műről szólnak, és egy bibliográfiát készítettem. így született a negyvenegyedik.

Összegezni a múltat, de hát kezdjük az elején! Honnan jött Vadas Ferenc?

Szentistvánról elnevezett faluban, egy somogyi kis faluban, Rinyaszentkirályon születtem. Most éppen ötven éve Kaposvárott érettségiztem, utána a Pécsi Tanárképző Főiskolán magyar-történelem szakon végeztem. Faddra kerültem, és a munka mellett elvégeztem öt év alatt az Eötvös Loránd Tudományegyetemet, Bárczi Géza professzor úrnál magyar nyelvészetből doktoráltam.

Ez volt az első könyve.

Ez a doktori disszertáció, amely később könyv alakban is megjelent, tulajdonképpen egy néprajzi ötvözetű munka, amelyben Fadd Árpád-kori neveivel is foglalkozom. Fadd nagyon szerencsés falu az írásos emlékek szempontjából, hiszem a legkorábbi nyelvemlékeinkben nem-