Vadas Ferenc emlékezete - WMMM Füzetek 1. (Szekszárd, 2015)
Dobos Gyula: GONDOLATOK DR. VADAS LERENC TUDOMÁNYOS HELYTÖRTÉNETI MUNKÁSSÁGÁRÓL
28 DOBOS Gyula GONDOLATOK DR. VADAS FERENC ... Láthatjuk, a kötetben felsorolt, a város határában fekvő, elnémult középkori települések többségénél is a környezet a névadás indítéka. Mocsár, mocsaras hely: Bat, Ebes Nyámád; folyóvíz, holt vízárok, kiszáradt vízmeder, öntés: lese, Fehérvíz, Ozsák, Szekszárd; tó: Malomta. A helységnevek rendszere az ember és a táj közötti kapcsolatot jelzi, s Szekszárd természetföldrajzi származását erősíti - vonja le a végső konklúziót. Vadas Ferenc nyelvészeti munkáinak sorát gyarapította a szekszárdi utcanév- változások, majd a Szekszárdi Vasárnapban 2001 októberében olvashattuk, hogy Kétnyelvű utcanevek Tolna megyében című posztumusz kötetét is bemutatták. Irodalomtörténeti kutatásainak, azok megjelenésének kiemelkedő területét jelenti Illyés Gyula8 munkásságának górcső alá vétele. Fő szempontot az elbocsátómegtartó tájék, a szülőföld szerepének vizsgálata jelentette nála. „Illyés Gyula költészetének világát a szülőföld tartóoszlopaira boltozta. Előtte senki nem ásott olyan mélyre a puszták világában, 8 Illyés Gyula: Felsőrácegres, 1902. nov. 2. - Budapest, 1983. ápr. 15. mint ő. Vallomásos műveiből életének képe rajzolódik ki. Szinte egyetlen témát variál, a gyermekkor nagy élményét, de abban, ami vele történt, vagy történhetett volna, közösségi sors szólal meg, a nemzet egy mélyebb televényében tengődő, jobb sorsra érdemes népcsoport élni akarása.” Vadas Ferenc mindezekből azt a következtetést vonta le, hogy aki az illyési életmű titkát kutatja, annak a mélyrétegekig kell lenyúlnia. Ezt a munkát a Múzeumi füzetek sorozatban Puszták-nevek-emberek címmel 1982-ben Szekszárdon megjelent könyvecskéjével kezdte. Az idézetek kivétel nélkül Illyés Gyula Puszták népe-kötetéből valók. Rá egy évvel később már újabb kötettel jelentkezett, amely Illyés és a puszták népe címmel látott napvilágot. Az 1985-ben In memóriám Illyés Gyula címmel emlékezett az 1983. április idusán elhunyt géniuszra. Alig három évvel a költő halála után, 1986-ban jelent meg a Múzeumi füzetek sorozatban az Ozorai füzet, amely Illyés Gyula versfüzére szövegváltozatainak összehasonlító elemzését tartalmazta.
